Nagyapó mesekönyve, a Tündérórák, az Apró emberek könyve verses meséi sok gyerekszívet dobogtattak meg egykor, nagyon sok kisgyerek szerette meg Pósa Lajos költeményit, dalait. A felejtés ellen nyílik kiállítás Székesfehérváron.

   „Városunk vendége Pósa Lajos” címen nyílik kiállítás január 14-én, a Művészetek Házában. A dalszerzőként is ismertté vált Pósa Lajos Radnóton, 1850. április 9-én született és a Budapesten 1914. július 9-én bekövetkezett haláláig írt műveivel a magyar gyermekirodalom klasszikusává vált.

   A kiállítás-megnyitón, amelyre 18 órai kezdettel kerül sor, a Vörösmarty Színház népszerű színművésze, Kozáry Ferenc is közreműködik. A költő életét dr. Csiák Gyula főorvos, a Bársony István Alapítvány ügyvezetője ismerteti.
   Pósa Lajos egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik a fiút szegényes anyagi helyzetük ellenére is taníttatták. A tehetséges fiatal a gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt, mindenáron költő akart lenni. Írói pályáját a Bolond Miska című humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején, mint rendes belső munkatárs, majd dolgozott a Csernátoni Ellenőrjében, a Nemzeti Hírlapnál, Szegedi Naplónál.
   Később, mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg távozásakor. Budapesten Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, és annak szerkesztője volt. A gyermekköltészet mellett a hazafias lírát is művelte, gyakran adva hangot érzéseinek. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.
   Pósa Lajosnak szép számmal jelentek meg verskötetei és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből mintegy 400 meg is lett zenésítve. A legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit sok idegen nyelvre is lefordították.