A fokhagymaimádók szerint ez az a fűszer, amely minden – sós – ételnek csak jót tesz. Nyilván van ebben némi túlzás, de tény, hogy a fokhagyma nem csak kiváló ételízesítő, de remek egészségmegőrző is, bár fogyasztásának ára a kellemetlen szájszag.

   Persze az emberek mindig megtalálják mindennek – jó, majdnem mindennek – az ellenszerét, így a fokhagyma okozta bűzös lehetelnek is, ráadásul az amerikai kutatók megoldása nagyon is egyszerű – írta a Sciencedaily.com cikke nyomán a Független.hu.

   Az Ohio State University kutatógárdája három gramm nyers fokhagymát adott a kísérlet résztvevőinek, hogy rágják el 25 másodperc alatt, majd csoportokat képezett a résztvevőkből. Közvetlenül a fokhagyma elfogyasztása után a kontrollcsoport vizet kapott, míg a másik nyolc csoport tagjai nyers almát, sült és főtt almát, almalevet, nyers salátalevelet, leforrázott salátalevelet, mentalevelet nyersen, mentalevelet lé formájában, míg egy csoport résztvevői zöld teát.
   A felmérésből aztán kiderült, hogy a nyers alma és a nyers salátalevél már az első harminc percben legalább ötven százalékkal csökkentette a leheletben az illó vegyületek koncentrációját – a kontrollcsoporthoz képest.
   Az összes mért illó vegyületet a legnagyobb mértékben a mentalevél volt képes szagtalanítani, a nyers almához és salátához képest is. Az almalé és a mentalé csökkentette az illó anyagok szintjét, de nem olyan hatásosan, mint az almaevés és a nyers mentalevél rágcsálása. A sült (főtt) alma és a forrázott salátalevél is jelentősen csökkentette az illó vegyületeket, míg a zöld teának nem volt szagtalanító hatása.
   A kutatók szerint a leheletet a fokhagyma szagától megszabadítani két mechanizmus képes: az egyik az enzimes út, a másik a fenolos. A nyers táplálékban levő enzimek lebontják a szagokat, majd a nyers és a főtt táplálékban egyaránt jelen levő fenol vegyületek megsemmisítik az illó anyagokat. Ezért lehetséges, hogy a nyers táplálék (alma, saláta, menta) általában véve hatásosabb, mivel enzimeket is és fenol vegyületeket is tartalmaz.
   A kutatás eredménye a Journal of Food Science című folyóiratban jelent meg – írta a Sciencedaily.com nyomán a Független.hu.