Ha így megy tovább, a kályhák is múzeumba kerülnek
Idén márciusában a globális átlaghőmérséklet mind a szárazföld, mind az óceánok felszíne fölött a legmagasabb az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A január-márciusi globális átlaghőmérséklet 13,1 Celsius-fokkal szintén rekord magas volt.
Egyre nő a melegrekordok gyakorisága, a változás egyértelműen a globális felmelegedést támasztja alá, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, ha eléri a 2 Celsius-fokot a Föld ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletéhez képest.
Mindezt Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője közölte az MTI-vel. A magyar klímakutató rámutatott, hogy a 135 éves globális meteorológiai mérések idősorából emelkedik ki az utóbbi évek időszaka, és nemcsak néhány tized Celsius-fokkal, hanem akár egy fokot meghaladó mértékben is. Ha a térképeket is megnézzük, jól látható, hogy ez a rekord különösen Észak-Európát érinti – mondta.
Noha Európa mediterrán térségében, Spanyolországban, Olaszországban találhatók olyan hűvösebb területek, ahol nem dőltek meg az első negyedévben a melegrekordok, a Skandináv-félszigeten, Észak-Európa sok területén óriási értékeket mértek, nem tizedfokokkal, hanem 1,5-1,8 Celsius-fokkal volt melegebb a 20. század átlagánál.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2014-ben kiadott jelentése is kiemeli, hogy az elmúlt húsz-harminc évben szinte minden évben megdőlt a melegrekord. A sarkvidéki jégsapkák olvadása közismert, ez különösen az Északi-sarkra vonatkozott, most azonban a Déli-sarkvidék jegének olvadása is rekordot döntött.
Bartholy professzor szerint már vitathatatlan, hogy a melegedés hátterében legnagyobb részt emberi tevékenység áll, nem természeti tényezők.Ennek fő oka az üvegházhatású gázok növekvő mértékű kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem tesz semmit, addig a felmelegedés nem fog megállni.
- Jelenleg nincs új megállapodás a kibocsátás csökkentéséről, a kiotói egyezmény lejárt, ugyan valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6 százalékos, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség. Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek – összegezte a tudós.







