Meggyógyítja majd magát a megrepedt telefonképernyő
Egykor, a mobiltelefonok megjelenésekor némelyik készülék még a legkeményebb próbákat is kiállta, ha például a gazdája leejtette, utána csak össze kellett rakni a széthullott darabokat és minden ment tovább. Manapság, ha leesik egy okostelefon, az bizony többnyire össze is törik.
A készülékét vesztett ember ilyenkor arra gondol, milyen jó lenne, ha meggyógyulna a telefonja, de persze ilyen csak a sci-fikben van. Egyelőre, mert talán nem is oly sokára öngyógyításra is képesek lesznek az okoseszközök. A New York Post írása nyomán számolt be erről a Geeks.hu
Ahogy az informatikai szakportál cikkéből kiderül, egy olyan anyaggal kísérleteznek a kutatók, amely képes az öngyógyításra, emellett pedig még átlátszó is, vagyis kiválóan lehetne használni okostelefonokban.
A most kifejlesztett anyag csupa jó tulajdonsággal rendelkezik, karcálló, de ha mégis megsérül, akkor a karcok eltűnnek róla, és még az elektromos vezetőképessége is megvan ahhoz, hogy telefonokban használni lehessen. Az anyagok két amerikai egyetem készítette, a kaliforniai Riverside Egyetem és a Coloradoi Egyetem munkatársai vettek részt a projektben. Az anyagot természetesen nemcsak telefonokban lehet majd hasznosítani, de mivel a mobilok kijelzője kicsinek számít, biztos, hogy előbb kerül sorra, mint például a robotika vagy a szórakoztatóelektronika.
A kutatást vezető Chao Wang szerint az anyag készen van, viszont meg kell még vizsgálni, hogyan teljesít különféle környezetben. A kezdeti jelek biztatóak, nemcsak a karcok tűnek el az anyagról, hanem arra is volt már példa, hogy a kettétört felület ismét egybeforrt, mintha valamilyen élő szövetről lenne szó. Arról még nincsen hír, hogy mikor lesz látható az öngyógyító üveg, de a kutatók arra számítanak, hogy ez hamar meg fog történni.
A találmányhoz az ötletet a kutatásvezető az öngyógyítás képességével rendelkező képregényhős Rozsomáktól vette és ezt a tulajdonságot szeretné reprodukálni az anyagok világában is – írta a Nypost.com cikke nyomán a Geeks.hu.







