A múlt héten egy forrófejű, a baráti államok vezetőinek rendre nekitámadó, ezáltal külügyi feladatára teljességgel alkalmatlan magyar miniszter szövegértési nehézségeiből kirobbant magyar-holland kormányzati békétlenség elvitte a figyelmet minden más hír elől. Pedig van egy valóban fontos ügy is, amely elsikkadni látszik a hatalmas kormányzati ellenségkép-gyártás áradatában.
   Napjaink közállapotait jellemzi, hogy a MÁV huszonöt jegyvizsgáló önkéntes közreműködésével megkezdte a testkamerák használatának tesztüzemét. Mint a hírekből kiderült, a vonatokon sok szóbeli és fizikai támadás éri a munkájukat végző jegyvizsgálókat. S bár csak tesztüzemről van szó, igencsak üdvözöljük a közlekedési társaság döntését. Egyre több ugyanis a feszültség az emberekben, a bunkóság is mind magasabb szintet ér el, vagyis nem árt, ha a hőzöngők, erőszakoskodók tette és képmása felkerül egy videóra. A jegykezelők bekamerázása nem új a nagyvilágban, több vasúttársaság is él már vele, és mint kiderült, ahol kamera van jelen, ott csökken az erőszak.
   Eleinte sokak ellenszenvét váltotta ki az utcai közbiztonságot figyelő kamrák felszerelése, amelyek fáradhatatlanul pásztázzák azóta is mind nagyobb számban a közterületeket. A tiltakozók a magánélet és a személyiségi jogok szentségét féltették, pedig hát hol van az már az internetes, okostelefonos világban, amikor a kütyük révén valakik, valahol még talán azt is jobban tudják, hogy mit csinálunk, vagy éppen mit fogunk tenni, mint mi magunk. Gondoljanak csak a testreszabott internetes reklámokra, arra, hogy szinte mindenki zsebében ott lapul a fényképezésre, videofelvételre alkalmas kamera, vagyis, hogy napjainkban mindenki mindent és mindenkit megfigyel és őket is megfigyelik, ahogy a megfigyelők megfigyelőit is.
   Akiknek nincs különösebb takargatnivalójuk, ma már inkább örülnek nekik, mintsem tiltakoznak a köztéri kamerák ellen, hiszen valóban nagyobb a biztonság ott, ahol a bűnözők felvevőket sejtenek. Ma már elvárjuk, hogy legyenek kamerák a tömegközlekedési eszközökön, boltokban, utcákon, bankokban és még ezernyi, sokak által látogatott helyen. Vagyis igenis számítunk arra, hogy a Nagy Testvér vigyáz ránk.
   Sajnos még egyetlen ország sem jutott el odáig, hogy vezető politikusait bekamerázza. Persze más országok titkosszolgálatai nyilvánvalóan őket is megfigyelik, de nekünk, egyszerű polgároknak az lenne jó, ha akkor is készülnének róluk felvételek, amikor zárt körben kitalálják a népet bosszantó, nyomorgató intézkedéseiket, vagy amikor egy bűvész ügyességével tüntetik el a közpénz milliárdokat, szórják szét maguk és barátaik között. Egy tévécsatorna igen nagy nézettségre tehetne szert ezek közvetítésével.
   Szép jövő áll a kamerás világ előtt.