És akkor szembejött velem egy, az ifjúkorom olvasmányaiból ismert trópusi öltözékű középkorú férfi. A fejfedőjére varrt, tarkóját védő fehér lepel, a nap káros sugaraitól védő zárt, de könnyű anyagból készült öltözéke némiképpen ugyan meglepő volt a Velencei-tó melletti gyalogúton, de az ember végül is úgy védekezik a hőség ellen, ahogy csak tud.
   Az elmúlt hetekben egymás után dőltek meg a valaha feljegyzett abszolút meleg-rekordok. S, ha csak nálunk, vagy a Kárpát-medencében szorult volna meg a forróság, míg másutt a nagyvilágban e téren minden a megszokott módon menne, mindez szót sem érdemelne, ezen a nyáron így jártunk és kész. Ha csak arra gondolunk, hogy Arany János 1845-ben a Toldit egy hőségtől szenvedő táj leírásával kezdte, akkor rájöhetünk, hogy nem korunk embere találta fel a nehezen elviselhető nyári meleget.
   Az, hogy a mostani, egyre több ember életét keserítő meleg mégiscsak más, mint amit eddig megszoktunk, igazolja a klímakutatók figyelmeztetését, olyan éghajlatváltozás részesei vagyunk, amelynek ha tetszik, ha nem, legfőbb előidézője az ember jelenléte és tevékenysége a Földön. Bár ember a mai kutatások szerint már sok százezer, sőt, akár több millió éve jelen lehet a bolygón, száma és életmódja korábban soha nem volt meghatározó az állatvilág más fajaihoz képest. De 7,6 milliárd ember puszta léte, ellátása élelemmel, ruhával, műszaki eszközökkel, járművekkel, és még milliónyi más igényének kielégítése oly terhet ró a Földre, amelyet képtelen elviselni. Ráadásul az ember a többi fajjal ellentétben felelőtlenül szennyezi a környezetét, vizeit, pusztítja élővilágát, írtja az erdőket és teszi tönkre a világűr fenyegetéseitől védő, létünket biztosító igencsak vékonyka légréteget.
   A bajt tetézi az olyan felfuvalkodott, tudatlan vezető, mint a „legmagasabb világi hely” (idézet hazánk miniszterelnökétől), vagyis az Egyesült Államok elnöke, aki az amerikaiak jelentős részével egyetemben vitatja a klímaváltozás tényét. Olyannyira, hogy e jeles ember a napokban bejelentette az ENSZ-nek, hogy országa kilép a klímaegyezményből. Amúgy a kibocsátott üvegházhatású gázok 15 %-áért éppen az USA a felelős, vagyis a „legmagasabb világi hely” a világ pusztulását segíti elő.
   A 2015. december 12-én 195 ország által elfogadott és már életbe lépett párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású gázkibocsátások teljes semlegesítését.
   Egy ideig nekünk még elég lesz a trópusi öltözék, de utódainkon már ez sem segít majd. Valóban ezt akarjuk?