A közszolgálati jogviszonyban állóknak 2013-ban választaniuk kellett, hogy nyugdíjkorhatáruk elérését követően, amennyiben igényt tart rájuk munkahelyük, tovább dolgoznak, vagy nyugdíjba vonulnak. 2013 júliusától ugyanis nem kaphattak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg. Így aztán nagyon gyorsan rengeteg tanár, orvos, nővér és más közalkalmazott hagyta el a pályáját.
   Az egészségügyben hamar nyilvánvaló lett, hogy közel sincs annyi pályakezdő orvos, nővér, hogy a nyugdíjba vonult, nagy tudású, tapasztalt gyógyítókat pótolni tudják, vagyis a kormányzatnak az elkapkodott döntését valahogy módosítania kellett annak érdekében, hogy ne azonnal omoljon össze az erősen omladozó egészségügyi ellátás. Gyorsan kitalálták hát a senior ösztöndíjat, aminek összege megegyezik a nyugdíj összegével.
   Aztán az is kiderült, hogy nincs elég szaktanár, vagyis vissza kellene hívni a kémia, fizika, matematika és sok más szakterület tanárát, mert ezek a tantárgyak valamiért nagyon nem kedveltek a tanárjelöltek körében. Világos lett az is, hogy mégsem a nyugdíjas korú közszolgák miatt nem boldogulnak idehaza a fiatalok. Mert amikor lett elég hely az idősebbek eltávolítása után, akkor meg az derült ki, hogy nem is akarnak a fiatalok az idősek helyére kerülni, inkább Angliában, Németországban, Ausztriában keresik meg a hazainál sokszorosan több kenyérrevalójukat.
   Érzi a bajt a kormányzat is, hiszen a nemzetgazdaságért felelős miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján a minap elmondta, a fiatalabb nyugdíjasokra, nőkre és a most közmunkából élőkre is szüksége lesz a magyar gazdaságnak a munkaerőpiacon. Az elemzők szerint – nyilván nem véletlenül hangzott el az, ami – mindez első lépésben azokra vonatkozhat, akik nem öregségi, hanem korkedvezménnyel vonulhattak nyugdíjba és feltehetőleg a rokkantnyugdíjasok is számíthatnak újabb felülvizsgálatokra.
   A jeles miniszter nagy jóindulattal és az idősek iránti együttérzéssel azt is találta mondani, hogy a nyugdíjasokat alacsonyabb terheléssel engednék vissza a munkaerőpiacra. Ez igen szép gondolat, de vajon mit szól majd a cég-, vagy intézményvezető, ha nyugdíjas korú beosztottja napi pár órai munka után az alacsonyabb terhelés okán szépen abbahagyja tevékenységét és hazaindul? Meg aztán mi lesz az illető nyugdíjával, mégiscsak lehetséges lesz a kettős javadalmazás?
   A közel négy évvel ezelőtt életbe léptetett kormányzati intézkedés néhány milliárd nyugdíjforint megtakarítása érdekében hatalmas károkat okozott a munkaerőpiacon, a gazdaságban, ezért vélhetően változtatni kell az előírásokon. De vajon hogy lehet majd kártalanítani a törvény nyomán tudásuk teljében elzavart szakembereket?
   Bár meglehet, ők csak járulékos veszteségek voltak.