Nem tudom, örüljek, vagy bánkódjak miután kiderült, hogy van még másfél évtizedem a Föld nevű bolygón. Már ha.
   Minderre akkor derült fény, amikor beléptem a population.io (The World Population Project) oldalra, ahol miután beírtam a születésem pontos időpontját, helyét, valamint a nememet, egy ügyes program villámsebesen összehasonlítva néhány szempontot, hamar kidobta, hogy ha maradok a hazámban, akkor hány évet élhetek és mennyit élhetnék a világ átlagában. Lehetett volna rosszabb is, de azért egy kicsit csalódott vagyok, én ugyanis minimálisan nyolcvanöt évet céloztam meg azzal, hogy majd akkor eldöntöm, maradok-e még, vagy már elegem van ebből a fránya árnyékvilágból.
   A szolgáltatás persze ennél is többet tud, sok más adat mellett mutatja például, hogy adott pillanatban hány fővel szaporodik a Föld lakossága – félelmetes a látvány – és erősebb idegzetűek még haláluk előre jelzett napjával is megismerkedhetnek. Megnéztem tegnap és ma is. Valami borzasztó történhetett az éjszaka, mert bár kiválóan aludtam, reggelre majd’ egy évvel rövidebb lett az életem. Higgyék el, rendesen meg vagyok döbbenve.
   Így hát gyorsan töröltem agyamból a jelzett dátumot és maradok az eredeti tervemnél. Ugyanakkor azért mégiscsak érdemes volt nézegetni az adatokat. Szúrópróbaszerűen írtam be pár országot és például kiderült, hogy ha Ausztriába, Dániába, vagy Németországba születek férfiként, akkor nem sokkal, de ha nőként, akkor már évekkel hosszabb életet élhetnék, bár ez mifelénk is jellemző. Meglepő ugyanakkor, hogy a nem túl izmos életszínvonaláról híres Albániában tovább élnek az urak, mint nálunk, a nők meg még a fejlett nyugaton élőknél is többet, vagy az, hogy Romániában nem rosszabb az emberek életkilátása, mint hazánkban.
   Nem jó ugyanakkor orosznak, vagy afgánnak lenni, ott még a miénknél is rövidebb élet vár az urakra és hölgyekre és azt már meg sem néztem, hogy vajon mire számíthatnak a világ sok, igazán rettenetesnek számító országában a népek. De, hogy mennyire sok tényezőtől függ is a sorsunk, jól példázza a szíriaiak esete. Tudják, ők azok, akik most életüket féltve menekültként vándorolnak végig Európán a nyugati jólét és béke reményében, nos, ők sem élnek rövidebb ideig, mint mi. Persze, ha időközben az országukat földig romboló derék háborúzó felek, vagy a segítőszándékú embercsempészek meg nem ölik őket.
   Szóval szórakozásból, de azért egyfajta elgondolkodtató komoly játékként is érdemes szembesülni az adatokkal. Őszintén meglepődtem például, amikor nem túl magas életkorom mellett rólam például az is kiderült, hogy idősebb vagyok a világon élők 93 (!) és a magyarok 86 százalékánál.
   Ebből is látszik, hogy nem könnyű manapság életben maradni.