Teljes zavar van menekültügyben a fejemben. Egyrészt mélyen együtt érzek azokkal az emberekkel, akik földönfutók lettek a hatalomvágyó fegyveres csoportok öldöklő harcai miatt. Életük romokban hever, ahogy otthonuk, hazájuk is a bombázások után, és abban reménykednek, hogy valahol majd csak befogadják őket, ahol végre békében, jólétben élhetnek. Másrészt riadalmat kelt bennem a megállíthatatlan és fenyegető emberáradat, amely máris felborította hazám és Európa békéjét.
    Nagyon kevés esélyét láttam eddig annak, hogy valamiben is egyetértek majd hazám teljhatalmú urával, és tessék, mostanában egyre többször adok neki igazat, sőt védem meg szépszámú bírálóival szemben. Igaz, nem vagyok szakember, mégis őt messze megelőzve megírtam, hogy meg kellene védeni az unió külső határait, mégpedig közösen, ahogy azt is felvetettem, hogy Európán kívül kellene tartani a tömegeket és úgy segíteni rajtuk.
    Most végre eljutott idáig a magyar vezető is, aki eddig menekültügyben igencsak bűnös módon saját hatalmának megerősítésére és az erre amúgy is hajlamos magyar emberek indulatainak gerjesztésére fecsérelt el hónapokat és rengeteg pénzt. Pedig félév alatt igazi államférfihoz méltó módon kidolgoztathatta volna a menekültáradat emberséges kezeléséhez szükséges intézkedéseket és élére állhatott volna egy egységes uniós megoldásnak. Már ha nem harcolna az unió ellen is.
    Láthatóan nem csak az én fejemben van káosz. Igencsak megzavarodtak például azok a tisztaérzelmű nemzeti ifjak, akik összetűztek a menekülteket segítő civilekkel és mocskos zsidózták őket, a sokmilliós autókkal rohangáló polgár, aki kézigránáttal fenyegette a segítőket, vagy a komáromi tanár, aki cionista férgeknek titulálta nemes egyszerűséggel a szerencsétlen embereket támogató közéleti szereplőket, egyúttal barátságosan a halálukat is kívánta.
   Ezek az emberek – ideértve a kétgyerekes derék magyar asszonyt is, aki operatőri munkálkodása közben szakított időt arra, hogy belerúgjon egy kislányba, és elgáncsoljon egy kisgyerekével a karján menekülő apát – pontosan annak a gyűlöletkampánynak a termékei, amelyet a kiváló magyar vezető hatalma biztosítása érdekében vitt véghez.
    Szóval komoly káosz uralkodik az agyakban, menekültügyben. A bőszen zsidózók láthatóan nem értik, hogy a muszlimok a zsidóság gyilkos ellenségei, de a menekülteket keresztényi hittel segítők sem gondolnak arra, hogy a fanatikus iszlám hívők aligha fognak úgy beilleszkedni a nyugati társadalmakba, ahogy a száz évekkel ezelőtt idemenekült zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartó zsidó származású emberek tették. A befogadáspárti nyugati politikusok, a hazai baloldaliak, vagy liberálisok gondolkodásának tévedései is megérne egy misét.
    Baj van, nagyon nagy baj és káosz a köbön. De nem csak az én fejemben.