Az ember reggel álmosan, fáradtan, háborgó gyomorral, savanyú szájízzel ébred az új esztendőre. Még a zsigereiben van a buli, a laza éjszaka öröme, de ott a kétség is, vajon mit hoz az új esztendő? Sikert, boldogságot, gazdagságot, vagy pofonokat, kudarcot, halált?
   Elég csak elolvasni az újévi változásokról szóló híradásokat. Drágul ez, többe kerül az, szigorodik amaz, s ha valami alacsonyabb lesz, azonnal mellette tornyosul egy nehezebben vehető akadály. Nem túl jó alap ez egy évkezdéshez.
   Aztán vár ránk egy választási kampány is. Van már tapasztalatunk, tudjuk milyen az, amikor családok tagjai, barátok, munkatársak esnek egymásnak ellentétes politikai beállítottságuk, véleményük okán. Az elmúlt két évtizedben ideológiai ellentétek miatt sok szép emberi kapcsolat vált semmivé.
   Válság is van, meg klímaváltozás, hogy a sok országban értelmetlenül zajló háborúkról, polgárháborúkról se feledkezzünk meg. Még egyikre sem talált hathatós megoldást a mind hatalmasabb létszámú emberiség.
   Nem tűnik tehát egyszerű évnek 2010, ahogy egyik sem volt az a világ történetében. Mégis, higgyük el azt, amire Voltaire Candide című regényében a főhőst tanítja mestere: ez a világ a létező világok legjobbika.
   Idén akár azzá tehetnénk.