Aki azt állítja, hogy megint – ahogy már annyiszor az emberiség történetében – vesztébe rohan a világ, nyakunkon a hidegháború, sőt akár kirobbanthat a harmadik világháború is, nagyon sötét szemüvegen keresztül nézi mindennapjainkat. Az élet ugyanis a politikán túl még mindig igen szép és remekül működik.
   A minap látott napvilágot a hír, miszerint a párizsi Moulin Rouge rendkívül csinos és ügyes kánkántáncosnői új Guinness-rekordot állítottak fel, mégpedig azzal, hogy fél perc alatt 29 lábkörzést végeztek Offenbach muzsikájára. Van-e egészséges érzelmű férfiember, aki e hír hallatán ne csettintene örömmel? Aligha.
   A francia varietészínház 44 tagú tánckarának november elejei kiváló és látványos teljesítménye azt sugallja, hogy ne adjuk fel, mert igenis van remény, van élet a hatalomvágyó diktátorok, a kisstílű akarnokok, a megélhetési nehézségek világán túl is.
   De nem csak a férfiak örülhetnek, a hölgyeknek is érkeztek remek hírek, hiszen a mulató két férfitáncosa is kiválót alkotott. Az együttes görög szólistája fél perc alatt harminc alkalommal emelte a feje mögé a lábát, míg egy másik francia táncos ugyanennyi idő alatt 36 alkalommal fordult meg spárgával a saját tengelye körül. Igen kiváló eredményei ezek az emberiségnek.
   Sajnos az ilyen szívmelengető hírek elenyésznek az olyan napi történések mellett, hogy már ötezernél is több áldozata van az Ebola nevű járványnak, amelyet gyógyítani még mindig nem tudunk, csak reménykedni, hogy magától kifullad, vagy, hogy a közvetlen szomszédunk független országának földjén újból hódító birodalom tankjai és fegyverei dübörögnek. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy Kelet-Európában megint szaporodnak az autoriter vezetők, ahogy az őket önös érdekből hatalmon tartók száma sem kevés, és gyorsul a várt és remélt nyugati életszínvonaltól történő folyamatos leszakadás. Ez utóbbi talán nem is akkora baj, hiszen mint halljuk, a Nyugat erősen hanyatlik.
   Az említett táncos hír Párizsból származik, de a múlt század első évtizedeiben a maihoz hasonlóan nyílt és szabadelvű, közismert kifejezéssel kozmopolita Berlinben is remek élet zajlott, mulatók sorával, vidám, elégedett emberekkel és biztosan sok igazán látványos kánkánnal, mígnem jött egy helyi őrült és lángba borította a világot. Ahogy a táncos rekord mutatja, ma is vannak pompás örömök, de sajnos elmebeteg hatalomvágyók is. Járják nekünk a kánkánt, miközben egyeseknek ez a csillogó látvány sem elég, ők hatalmat, uralmat, területeket és pénzt akarnak. Kerül, amibe kerül, bár a számlát többnyire nem ők fizetik meg. Mi pedig, a bámuló többség, nem tanulunk semmiből sem.
  De legalább a kartáncosnőknek szép a lábuk.