„Hagyományos értékrendű családból keresek csinos, kedves, odaadó lányt 30 éves, jó megjelenésű, családszerető, diplomás fiamnak”.
   Ez a hirdetés jelent meg az egyik lapban, amelyet azután az egyik legnagyobb olvasottságú internetes újság is átvett, mint érdekességet. A hirdetés egyszerre tűnik mulatságosnak és mélységesen szomorúnak.
   Beszélgetésekből, felmérésekből, tapasztalatból tudhatjuk, hogy egyre hosszabb ideig odázzák el az önálló életkezdést a fiatalok, élvezik a „mamahotelek” nyújtotta kellemes, meleg, biztonságos burkot, emellett pedig igen sokan küzdenek a párkeresés és találás nehézségeivel.
   A harmincas éveinek közepe felé tartó többdiplomás, több nyelven beszélő, nagyon csinos, okos nő időről időre megkísérli megtalálni élete párját, de legalábbis azt, akit el tud fogadni, akivel bensőséges viszonyba tud kerülni, netán még szerelmes is lesz belé. Próbálkozásait a kisebb kalandok mellett is a teljes kudarc jellemzi. Hasonkorú barátnőivel rendszeresen megvitatják a hozzájuk korban illő szabad férfiak választékát és rendre megállapítják annak gyenge minőségét.
   Nyilvánvalóan a magas képzettség nagyfokú elvárásokkal is párosul részükről, de az is lehet, akikkel találkoznak, tényleg nem ütik meg a szintet. Állításuk szerint a mai fiatal férfiak felszínesek, felelőtlenek, ápolatlanok, elhízottak, beképzeltek és így tovább. Bár férfiként az általánosítás ellen tiltakozom, vélhetően ők már tényleg csak az ilyen, nem véletlenül szabadon maradt urakkal futnak össze.
   Egy hasonló korban járó fiatal férfi szerint sem egyszerű ma társat találni. Mert bár több az ismerkedési lehetőség az internetnek köszönhetően, mint volt a korábbi generációknak, de amit a közösségi portálokon, társkereső oldalakon lát, azokról az első találkozáskor kiderülnek, hogy vagy hazugságok, vagy kegyes csalások, de mindenképpen távol állnak a hirdető hölgyek földi valóságától.
   A harmincas nők vagy sérülten, lelki sebekkel tele kerültek ki előző kapcsolatukból, házasságukból, vagy mint a fentebb említett ifjú hölgy is, igen magasra állítják a mércét a férfiakkal szemben.
  Régen a családok a vagyon megtartása érdekében már gyerekkorban egymásnak szánták gyerekeiket, hogy aztán felnőttként szerelemmel, vagy nélküle, a szülők akaratából teljesedjen be a frigy. Házasságközvetítők, házasságszerzők, segítőkész szomszédok, barátok tevékenykedtek e nemes cél érdekében, mert a megfelelő társ megtalálása sohasem volt könnyű feladat.
  Talán még sohasem élt a nyugati világ olyan erkölcsi szabadságban, mint korunkban, de az egyéjszakás kalandokat, a másik nem felelőtlen habzsolását leszámítva, cseppet sem könnyű a fiatalok társkeresése.
  Ezt látva fog tollat és fogalmaz apróhirdetést az aggódó szülő.