- Elmész szavazni? – kérdeztem a Skype-on keresztül az Egyesült Államokban ösztöndíjasként tanuló rokonomat, aki elpanaszolta, hogy szeretett volna élni állampolgári jogaival, de ehhez fél Amerikát át kellene repülnie. Erre pedig sem pénze, sem ideje nincs. Úgy érzi, hogyha a határon túl élő kettős állampolgárságú magyaroknak joguk lesz egyszerűen levélben szavazni, neki is járna mindez, hiszen az ő életét is befolyásolhatja az, ami április 6-án történik.
   Nem jár jobban az angliai munkán lévő negyven körüli ismerősöm sem, neki vonatoznia kellene, mégpedig sokat, hogy Londonig utazzon, ott meg eljusson a magyar követségre. Ráadásul ő már indulatos is, amikor mindez szóba kerül, azt mondja, ide, mármint a hazájába vissza sem jön, ameddig itt ilyenek a közállapotok. Számára a parlamenti választás eddig szent dolog volt, egyet sem hagyott ki. Most kihagyatják vele.
   Olvasom, hogy a megadott határidőig majd’ 226 ezer határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyar ember regisztrálta magát a választásra, vagyis jelezte, hogy bele kíván szólni az anyaországban élők életébe. Eközben mind több hír érkezik arról, hogy a külföldön dolgozó közel háromszázezer, más számítások szerint majd’ félmillió, magyarországi lakcímmel rendelkező honfitársunk lesz képtelen eljutni az adott ország magyar nagykövetségére, vagy konzulátusára, hogy leadja voksát.
   Ügyes lépés a hatalom részéről, hiszen a megélhetésükért családjuktól, barátaiktól, otthonuktól távol dolgozni kényszerülők nagy valószínűséggel nem éppen rájuk, vagyis azokra szavaznának, akik nem voltak képesek megfelelő munkahelyeket, béreket, jogbiztonságot adni az itthon dolgozni akaróknak. Tulajdonképpen ők már voksoltak a lábukkal, de ez mit sem ront a regnáló hatalom továbbélésének esélyein.
   Lehet, sőt akár biztosra is vehető, hogy a jelenlegi hatalmasok „ügyes” választási rendszerüknek és a végtelenül sokat ügyetlenkedő, teszetosza ellenlábasaiknak köszönhetően simán, talán fölényesen is nyerik az áprilisi parlamenti választásokat, de hogy sok barátot veszítenek, az már biztos. Pedig a most külföldön szerencsét próbálók nagy része vélhetően egyszer haza szeretne térni, itthon boldogulni és választani.
   De az is lehet, hogy a sok dolgos, többségében magasan kvalifikált munkás, mérnök, orvos nem jön vissza egy olyan országba, ahol korlátozzák a jogait. Mert bizony bárki bármit mond, most ez történik.