- Most mondd meg őszintén, mi lenne, ha nem támogatná az állam a színjátszást? Hidd el, könnyedén lehet élni színház nélkül is. Szerinted kimennének a tömegek az utcára tüntetni, ha bezárnák az összes színházat?
   Bevallom, először a kérdést sem értettem, amit a mindig, mindenhol és mindenkivel politizáló ismerősöm szegezett nekem. A színházi igazgatóválasztások körüli botrányok juttatták eszébe, hogy szerinte először a gazdaságot kellene minden erővel feléleszteni, oda kellene a forrás, az állami pénz, és ha az ország újra a fejlődés jó útján halad majd, akkor lehet foglalkozni színházzal, meg minden más egyébbel, ami nem a termelésről szól.
  Természetesen nem adtam igazat neki, de azért elgondolkodtam, hogy vajon milyen is lenne egy színház, vagy művészet nélküli világ? Nos, szerintem élhetetlen. Az ember már az ősidőkben is alkotott, barlangrajzokat festett, állatokat utánozott, játszotta el a viselkedésüket, vagyis színházat csinált. A művészet, a színház része az életünknek, lehetőség, hogy elmondhassunk, eljátszhassuk mindazt, amit esetleg a hétköznapi életünkben nem tehetünk, vagy a szó eszközével nem tudunk.
  Madách Imre Az ember tragédiája című örökbecsű művéből már ismerhetjük a falanszter embertelen világát, amelyben mindent a tudománynak rendelnek alá és a fölösleges dolgok, tárgyak, múzeumba kerülnek. Sajnálatos, sőt borzalmas lenne, ha ma egy olyan falanszterben kellene élnünk, amelyben nincs színház, festészet, szobrászat, irodalom. Ismerősöm ugyanakkor váltig állította, hogy a hazai színházakra – ő szerinte – a modern korban e végsőkig elavult művészeti ág művelőire felesleges milliárdokat költeni, miközben alacsony az ország GDP-je. Különben is, a legtöbb színház jó, ha fél házakkal működik, az emberek legfeljebb moziba mennek el, oda is egyre kevesebben, viszont ott a jó öreg tévé a lakásban, filmek, valóságshow-k sokaságával és a színházjegy áráért ráadásul nagyon sok sört lehet venni.
   Feltételezem, ismerősöm csak egy újabb vitát akart kiprovokálni kettőnk között, miután imádja a politikai diskurzust, de ha szavazni kellene arról, hogy valamennyi színházat alakítsák-e át termelő üzemekké, ezt még ő is leszavazná. Legalábbis remélem.
   Mert azért azt ő is tudja, hogy ahol hallgatnak a szabad múzsák, ott ördögi hangok szólalnak meg.