Népcirkusz
Ül egy ember a végtelen világűr Lokális galaxiscsoportja Tejútrendszerének csillagközi terében világító Nap nevű csillag körül keringő bolygó egyik földrészén található parányi ország kisvárosában, egy lakótelepi kétszobás lakás kisebbik szobájának sarkában és komolyan veszi magát.
Ezt érzem mostanában a hatalomért versengő két ellenzéki párt vezetőjének tetteit figyelve. Azt tapasztalom, hogy két ember verseng egy olyan ország vezetéséért, amelyet a következő négy évben a mostani ellenzék közül aligha vezethet valaki is sikerrel. A jelenlegi hatalom oly módon vette körül bújtatott, vagy nagyon is látható csapdákkal vára környékét, hogy azt bevenni manapság szinte lehetetlen. Legfeljebb a titokban, a családban, szűk baráti körben zúgolódók igen széles körének mozgósításával, összefogásával. Ehhez pedig hasonlóan gondolkodó markáns, és ha kell a másik – vagy még inkább egy közösen elfogadott, minden tekintetben támadhatatlan harmadik – javára háttérbe húzódni is képes vezetők összefogására lenne szükség. Ezzel szemben egy virtuális hatalomért folyó vicces harc szemtanúi vagyunk.
Elhiszem, hogy a hatalom gyönyöre oly mámorító, amilyenhez hasonlót talán csak egy függőségben szenvedő érezhet, amikor élvezi szenvedélye tárgyát. S miután a két pártvezető közül az egyik már belekóstolt a hatalom ízébe, a másik pedig tapinthatóan mindennél jobban vágyik e bódulatra, arra, hogy miniszterelnöknek nevezzék őt, harcuknak csak egyetlen biztos pontja lehet. Biztos ugyanis ha ezt folytatják, hogy egyikük sem vezetheti majd a következő ciklusban az országot.
Ha én ellenzéki politikus lennék, kizárólag arra törekednék, hogy véletlenül se válasszanak meg a következő négy évre vezetőnek, mert amit a jelenlegi rezsim létrehozott, abba úgyis csak csúfosan bukni lehet. Ennek ellenére nagyon is igyekeznék a parlamentbe, mert mégiscsak jobb jól fizetett, felelősség nélküli ellenzéki képviselőként tengetni az életemet, mint kint, a valóságos magyar világban dolgozni, ha egyáltalán kapok ott munkát. De vezetni semmiképp sem akarnék.
Legfeljebb csak a következő négy év után jutna ilyesfajta badarság az eszembe. Addig meg főjön a feje a mostani vezetőnek mindattól, amit hatalma megszilárdításért elkövetett, és amelynek biztos, hogy sok eltakarítandó hordaléka lesz.
Lehet, hogy a két ellenzéki vezető népetető cirkusza is erről szól?