- Szerinted mit csináljak? – nézett rám tanácstalanul ismerősöm. – A háziorvosom beutalt a megyei kórházba két vizsgálatra, az egyikre majd’ három hónap múlva mehetek, de a másikra még időpontot sem tudott adni.
   Ajánlottam, hogy forduljon egy szakorvoshoz annak magánrendelésén, hamarabb bejut vele az egészségbiztosító által finanszírozott szakrendelésre, de miután ismerősöm nyugdíja éppen csak elég a mindennapi költségekre, nem fér bele a magas vizitdíj megfizetése. Reménykedik, hogy állapota nem romlik a következő negyedévben, mikor végre a szakorvos is megnézi majd.
   A minap látott napvilágot az a felmérés, amelyből kiderül, hogy a magyarok alapvetően negatív változásokat tapasztaltak az egészségügyben az elmúlt öt évben. A felmérésben  Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország vett részt.
   A kutatók kérdésére válaszoló magyarok szerint a diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférésben, a szakorvosi és a kórházi ellátás rendszerében inkább negatív változásokat éreztek, míg a háziorvosi hálózat eléréséről és a gyógyszerellátás működéséről vegyes benyomásaik voltak. Az összeállításból kiderült, csak a spanyoloknak rosszabb a helyzetük a  miénknél. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták.
   Mérhetetlenül szomorú mindez, hiszen egy beteg ember amúgy is küzd az állapotával, félelmekkel van tele, bizonytalan számára a jövő, a gyógyulása, vagy éppen munkahelyének megtartása. Persze egy gyors kivizsgálás, gyógykezelés estén egészen más lenne a helyzete, de az, hogy hónapokig hurcolja terhét, kínlódik éjjel és elesetten ébred reggel, csak ront az állapotán.
   A magyarok átlagéletkora más fejlett országokban élő kortársaiktól eltérően hat-tíz évvel rövidebb. Sokkal rosszabb a mutató az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, mert ezen a területen több mint tíz évvel maradunk el a nyugatiaktól.
   Jól tudom, az emberi egészség okán nem lehet mindent a pusztuló egészségügyre kenni, közrejátszik benne a stressz, a korszerűtlen és egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, alkoholizálás. Ennek ellenére mindenkori kormányainknak mégiscsak óriási a felelősségük, hiszen életek millióival gazdálkodnak.
   Előbb vagy utóbb el kell számolniuk velünk.