Az unió támadja a magyarokat, kettős mércével mér, bünteti a magyar embereket, gyarmatosítani akarja Magyarországot. Ezt állítják vezetőink.
   Amerre járok, mindenfelé kisebb-nagyobb táblák hirdetik: Készült az Európai Unió támogatásával. Van közöttük százmilliárdokból korszerűsített vasútvonal, sokmilliárdból épült szennyvízrendszer, megújult sétány, játszótér, teniszpálya, templomkert, fürdő, közösségi épületegyüttes, idegenforgalmi szolgáltatás, nyári rendezvény és még ezernyi fontos dolog. De kap támogatást a mezőgazdaság – hogy a nyugatiakkal összevetve mennyit és milyen arányban, az persze már más kérdés – kisebb mértékben az ipar is.
   Bár a hivatalos magyar politika ma ezt szeretné láttatni, az Európai Unió nem egy mindenki felett álló diktátor, vagy egy speciális érdekkört megtestesítő önálló intézmény, hanem huszonhét, júliustól pedig még egyel több önként ezt az utat választó ország gazdasági és értékszövetsége. Ott nem egy uralkodó, vagy zsarnok vezető hozza szabályait, hanem a szövetkezett államok képviselői közösen döntenek. Az unió tehát mi is vagyunk.
   Az európai szövetség természetesen nem a magyar embereket támadja, hanem azt a kormányt, amelynek egyszemélyi és mindenki felett álló vezetője megélhetési támogatóinak hátszelével, teljhatalma érdekében folyamatosan harcol a szerződésben elfogadott értékek ellen. Nem vitatható ugyanakkor, hogy számtalan furcsa döntés is születik a nemzetek együttesének elhatározásából, emiatt lehetnek olyan szabályok, amelyek ránk (is) nézve kedvezőtlenek.
   Ma divatja van az unióellenességnek, és nem csak nálunk. Itthon ugyanakkor mindez azért is alakul így, mert a magyar emberek jó része gyorsan igazodik a regnáló hatalom hivatalos beszédéhez. Amikor az egyszemélyi vezető harcol a szervezet ellen, akkor az a trendi, ha mi is ugyanígy teszünk. Pedig nem kellene! Ma a diktatúra és a szélsőségek ellen tulajdonképpen csak az Európai Unió védheti meg a békességet, nyugat-európai jellegű jogállamiságot, jogbiztonságot vágyó hallgatag többséget.
   A magyarokat állítólag támadó Európai Unió, a magyarországi beruházások 97 százalékát finanszírozza, emellett jóvoltából tűntek el az országhatárok, garantált a béke, szabad a kereskedelem, a külföldi munkavállalás, az utazás, konvertibilis a forint. Ha jeles vezetőnk és neki ellentmondani nem merő, jólétét féltő parlamenti kétharmada még sokáig harcol a mindezt számunkra nyújtó szervezet ellen, akkor minderről lemondhatunk.
   Úgy jobb lesz?