- Maga újságíró, otthon van az internetes világban, mit tenne a helyemben? – kérdezte a minap a közéletben tevékenykedő szakember. – Honlapokon támadnak és közösségi oldalakon is terjesztik rólam a hazugságaikat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni?
   Legszívesebben azt válaszoltam volna, hogy szerencsére sehogy. De gondoltam, nem ezt várja tőlem, hát legjobb ötletem szerint arra bíztattam, ne törődjön az álhírekkel, tegye a dolgát legjobb tudása szerint.
   Való igaz, nem csak szabad az internet világa, de sokszor erkölcstelen is. S bár jómagam feltétlen híve vagyok korunk e hatalmas találmányának, igyekszem nem visszaélni vele. Írásaim nevemmel jelennek meg, ahogy igen kevés kommentem is saját nevem alatt történt. De tudom, ez cseppet sem általános.
   Az átlagfórumozó nicknéven, vagyis valamiféle maga által kreált álnéven írja meg véleményeit, kommentálja mások tetteit, a világ történéseit. Emiatt egyes fórumozók sokkal többet engednek meg maguknak, mint tennék, ha az általuk bírált, leszólt, megalázott, megvádolt személlyel szemben állva kellene elmondaniuk véleményüket, vagy ha kommentjük saját nevük alatt jelenne meg a neten.
   Éppen ezért jó, ha ezeket a kommenteket, fórumos véleményeket helyén kezeljük. Az internet valóban olyan nagyfokú szabadságot ad az egyénnek, ami mindezidáig elképzelhetetlen volt, ugyanakkor e szabadság óhatatlanul is segíti a névtelenség mögé bújó gyávákat.
   Míg a mérleg egyik serpenyőjében az internet oktató, felvilágosító, informáló, szórakoztató, kapcsolatteremtő szerepe található, a másik serpenyőben az emberi butaság, gyávaság, aljasság, gonoszság, rosszindulat próbálja maga irányába húzni a megítélés mérlegének nyelvét.
   Bár sokan örömmel olvassák a netre felrakott koholmányokat, különösen, ha azok tetszőek számukra, az igazság pár kattintással úgyis kideríthető. A közszereplő meg a legjobban teszi, ha jól végzi a dolgát és nem törődik, nem válaszol a gyalázkodásokra. A fórumozók ugyanis legalább annyira megosztottak a véleményekben is, amennyire megosztott az egész magyar társadalom. A mocskolódást éppúgy nem kell készpénznek venni, ahogy a dicséretet sem. Szerintem addig jó, ameddig bárki bármit megírhat a világhálón. 
   Akinek meg nem inge, ne vegye magára!