- Higgye el uram, én már nem hiszek semmiféle csodában sem. Megettem a kenyerem javát, láttam karón varnyút, meg éjjeli őrt nappal meghalni de, hogy ebben az országban jobb legyen az olyan egyszerű munkásembernek, mint én vagyok, olyan varázslat nincs!
   Ha hiszik, ha nem, ez a szép monológ szöveghű tolmácsolása egy ötven körüli, alkalmi munkákból megélni próbáló férfi gondolatainak, amelyből csak a nem éppen nyomdafestéktűrő kifejezések maradtak ki.
   Miközben a kormányhoz hűséges média egyéni értelmezésű közszolgálatot teljesítve ontja magából a sikerjelentéseket, mi, az alsóbb szinten élő polgárok, vagyis az ország lakosának döntő többsége a naponta felsorolt sikerekből, a jobb világ elérkezéséből mit sem érzünk.
   Valamennyit fogunk majd februártól, amikor a közüzemi számláink tíz százalékkal alacsonyabbak lesznek, bár ez is inkább csak az energiazabáló háztartást vezető családoknál jelent tisztes kiadáscsökkenést. Az árleszállítás árát ugyanakkor valakiknek mindenképpen meg kell fizetniük és ne legyen kétségünk felőle, azok is mi leszünk.
   A termelő, szolgáltató cégek ugyanis már szembesültek a rájuk vonatkozó, nem éppen csekély energiaár-emeléssel, amelyet biztosan áthárítanak majd termékeik, szolgáltatásaik árában ránk, végfogyasztókra.
   A fentebb idézett munkásember varázslatot emlegetett. Nos, talán meg kellene hívni a kormányba Steven Frayne urat gazdasági miniszternek, hogy tegyen csodát. Az említett férfiú Dynamo néven lett világhírű azzal, hogy olyan, a fizika törvényszerűségeit és az ésszerűség határait átlépő trükköket tud bemutatni, amilyenekre nézői egészen egyszerűen nem találnak magyarázatot. A mai magyar valóságban élve sokan érezzük úgy, hogy jövőnk jobbá tételében már csak egy Dynamo-féle csodatévő képessége segíthet.
   Vagy egy erőteljes ráolvasásra.