- Te aztán tudod, hogy sohasem voltam híve a demokráciának – mondta a demokrácia minden vívmányát messzemenően élvező, magasan képzett, fontos beosztásban dolgozó barátom – ahogy annak sem, hogy mindenkinek legyen választójoga.
   Az illető nagy tudású, művelt, sokat olvasott ember, aki baráti társaságban sokszor ecsetelte már eddig is, hogy mennyire helytelen, ha az általános iskolát el nem végzett, vagy éppen csak alapfokú végzettséggel rendelkező emberek a maguk tudatlanságával, olvasatlanságával, alulinformáltságával akár csak egy szavazat erejéig is beleszólhatnak az ország dolgaiba.
   Barátom – akit emberként akkor is szeretek és tisztelek, ha jószerével alig akad országos ügy, amiben egyetértenénk – nagy pártfogója lenne, ha az államot egy igazságos, jó király vezetné, bár olyan jó királyt, aki nem nagy-britanniai, norvég, dán, belga, holland, vagy svédféle parlamentáris demokráciában uralkodik, nemigen tud mondani. Ennek ellenére híve az egyszemélyi uralomnak.
   Mindezek után természetesen kedvelője a mostanában szárnyra kapott elképzelésnek, a választás előtti regisztrációnak, hiszen – szerinte – ezzel kiszűrhetővé válnak, sőt várhatóan önmagukat zárják ki a választás jogából az alulképzett, de a választás kimenetelét esetleg helytelenül befolyásoló emberek.
   Meg a szegények, elesettek, problémásak, napi megélhetéssel küzdők, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb lesz annál, hogy elgyalogoljanak, kerékpározzanak, vagy rosszabb esetben járművekkel utazzanak a regisztrációra illetékes hivatalba. Nem csak tudásuk, ismereteik lesznek hiányosak ehhez, de pénzük is aligha akad rá, ha mindez kiadással jár.
   Barátom – és tőle tudom, hogy országunk egyszemélyi vezetőjéhez ugyancsak hű, bár e téren szépen fogyó ismerősei – mindezt, cseppet sem tartják vitathatónak, ahogy azt sem, ha első és másodrangú állampolgárok élnek majd e hazában. Nyilván abba bele sem gondoltak, hogy akár ők is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor a regisztrációhoz nem fűlik a foguk, vagy éppen nehézséget jelent számukra, de azért a választás napján csak átsétálnának a szomszédos iskolába, étterembe, hogy élhessenek állampolgári jogaikkal.
   A világ demokratikus, vagy a demokrácia látszatát legalább fenntartó államaiban számtalanféle választási rendszer működik, de olyan, amelyikben a választópolgárok tömegét ilyen átlátszó trükkökkel tartják távol a szavazóurnáktól, vélhetően kevés akad. Barátom szerint pedig ez is demokrácia.
   Olyan magyarosan unortodox.