Az emberek általában úgy vannak az ügyvédekkel, mint az orvosokkal, rendőrökkel, vagy éppen az újságírókkal. A mindennapokban nemigen szívlelik őket, de ha bajba jutnak, azonnal segítségüket kérik.
   A háttérben sokszor az irigység áll, pedig az ügyvédeknek cseppet sincs könnyű dolguk. Természetesen nem a tévékben naponta megjelenő sztárügyvédekről beszélek, hanem azokról, akik a mérhetetlenül hibás oktatáspolitikának köszönhető túlképzés miatt lehettek sok tanulás után ügyeink védői.
   Nem dolgom megvédeni az ügyvédeket, de tény, annyian vannak a pályán, hogy a pár kivételezett, felkapott, méregdrága sztárt leszámítva, a többség megélhetési gondokkal küzd. Csak a fővárosban többen vannak e szakma képviselői, mint ahányan egész Ausztriában. Ideje hát csökkenteni a számukat!
   Bizonyára az adókikerülésre létrehozott cégek ritkításának szándéka mellett ez is járhatott a jogalkotó fejében akkor, amikor drasztikusan nehezítette a cégalapítás szabályait. Pár éve sikerként élhették meg a vállalkozók, hogy a korábbi, sokheti várakozás után az egyszerűsített cégalapítással akár egy óra alatt is vállalkozást hozhattak létre és hamar megpróbálkozhattak a megélhetéssel. Ez most megváltozott, bár meghagyták az olcsóbb egyszerűsített eljárást, de olyan feltételekkel, hogy azt a legtöbb ügyvéd nem vállalja. Ezzel viszont a drágább cégalapításra kényszerítik megbízóikat, akiket emiatt könnyen el is veszíthetnek.
   Ehhez jön a fenyegetés. Ha a hatóság észreveszi, hogy a létesítő okirat, vagy a kötelezően csatolandó egyéb okmányok valamelyike nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, nem elég, hogy elutasítja a cégalapítási kérelmet, de jön a megtorlás is. Tehát ha az ügyfél tévedésből, vagy rosszhiszeműen félrevezette ügyvédjét, mostantól 50 ezer forinttól, akár 900 ezer forintig büntethető lesz. Mármint az ügyvéd.
   De nem jobb a helyzet akkor sem, ha minden rendben van és a cégbíróság a teljes körű ellenőrzést követően bejegyzi a céget, majd valamikor valaki rájön, hogy valami nem stimmel és emiatt törvényességi felügyeleti eljárást indítanak a vállalkozással szemben. Nos, akkor sem az esetleg csaló ügyfelet, hanem az ügyvédet büntetik a már fentebb említett cseppet sem csekély összeggel. Kiragadott példák ezek a társasági jog területéről, de számtalan fenyegetéssel találkozhatnak a büntetőjoggal foglalkozó védők is.
   Lehet, hogy sajnálkoznunk azért nem kell az ügyvédek sorsán, de elgondolkodni igen. A fennálló hatalom ugyanis sorban félemlíti meg a társadalom mind több részét. Az újságírók, az állásukat féltő közalkalmazottak, munkavállalók után az ügyvédek vannak soron, de holnap már valószínűleg mások jönnek.