- Olvastam, hogy a világban nagyon terjed a szingli életmód – mondta a középkorú, többgyerekes hölgy. – Lehet, - tette hozzá - hogy nem is olyan rossz egyedül élni?
   Szinglinek mondjuk a biztos egzisztenciával rendelkező, karriert építő, legfeljebb harmincöt éves nőt, vagy férfit, aki egyszemélyes háztartásban él. Itthon is egyre több fiatal választja ezt az életmódot, gondolván, hogy könnyebb egyedül boldogulni, mint házasság, család terhével a vállukon.
   Van egy jellegzetesen közép-kelet-európai szingliváltozat is. Az egyik magyarországi kisváros nem is túl hosszú utcájában például öt magányos férfi és három egyedülálló nő él. Kinek elhalt a párja, kit otthagyott a férje, felesége. Kirepültek a gyerekek is, hogy aztán csak nagyritkán nyissák a koros szinglire az ajtót.
   Ők a magyar szinglik. Egzisztenciájuk biztosnak tűnik, ha jön a nyugdíjjal a pénzes postás, vagy ha még nem rúgták még ki állásukból őket. Karrierjük már sohasem lesz és a fogyasztói társadalomban is a legárérzékenyebb réteget képviselik.
   A fiatal szinglik szerint egyedül élni jó. Aztán később mégiscsak megnősülnek, férjhez mennek, gyereket szülnek, nevelnek, hogy öregkorúkra újra szinglikké váljanak.   
   De valahogy az már nem az igazi.