- Kérem asszonyom, kövessen!
    A felszólítás nem egy amerikai krimiben, hanem az egyik nagy nemzetközi kereskedő cég budapesti áruházában hangzott el. A kétgyerekes vidéki fiatalasszony csak egy egyszerű tárgyat vásárolt a kicsiknek és ötezressel akart fizetni. Ekkor vált gyanússá, ugyanis a bankjegy a pénzvizsgáló készülék alatt másként világított, mint társai. Szóval hamis volt.
   Mindannyiunkkal megeshet. Sőt az is, ami ezután történt. Két robosztus biztonsági őr bekísérte őt és kisiskolás gyerekeit egy szobába majd hívták a rendőröket. Úgy gondolták, pénzhamisítót, vagy legalábbis egy terítőt fogtak.
   Hamar megjöttek a rendőrök, autóba ültették, mondjuk úgy őrizetbe vették és beszállították az őrszobára a fiatalasszonyt, ahol két órán át fogva tartották. Megkérdezték ugyan, hogy hív-e ügyvédet, amit nem egészen értett, hiszen törvénytisztelő állampolgár, aki csak vásárolni akart, majd kikapcsoltatták telefonját és nem kommunikálhatott senkivel sem.
  Faggatták, hogy kitől kapta a bankót, megpróbálták megijeszteni, összezavarni, majd végül aláírattak egy sokféle fenyegetést tartalmazó jegyzőkönyvet és elvették a hamisnak talált ötezer forintját. 
   Tisztelem a rendőrséget, sok nagyon tisztességes, becsületes rendőrt ismerek és biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben is messzemenően a törvények előírásai szerint jártak el. Ugyanakkor hiszem, hogy elég lett volna felírni a címét, adatait és nem rabolni egy anya, dolgozó nő idejét, megrémíteni őt és családját. Az eljárással van bajom.
   Meg az emberséggel. A megalázó procedúra után ugyanis elfelejtettek elnézést kérni a rend agyonhajszolt őrei. Persze miért is tették volna? 
   Csak a dolgukat végezték.