Idő előtt halnak a magyar férfiak, de a középkorú nők halálozási arányai is jóval magasabbak, mint az európai átlag. Pedig a 60-as évekig a magyar halálozási statisztikák jobbak voltak számos fejlett országénál.
   Bizony Magyarországon nagyon gyorsan halnak az emberek, és mint számtalan kutatásból kiderül, ennek nincsenek genetikai oka. Nem is lehet, hiszen kevés olyan nemzet van a világon, ahol ennyire sok eltérő származású ember él, mint nálunk.
   Korainak, idő előttinek azt a 65 éves életkor előtti halált nevezi a szakirodalom, ami megelőzhető, elkerülhető lett volna az orvostudomány mai eredményei mellett, azok megfelelő alkalmazásával. Már érezzük is a bajt, ha arra gondolunk, hogy milyen színvonalú és merre tart a hazai egészügy.
   Aztán állítólag sokat ront a férfiak életkilátásain, hogy aktív dolgozó korukban folyamatos harcban állnak. Munkájukért, pozícióikért, családjuk fenntartásáért, mindenért. De rongálja a magyarok életkilátásait a mesterségesen fenntartott állandó feszültség, megosztottság, kilátástalanság. A stressz pedig, mint tudjuk, véres kezű gyilkos.
   Az idő előtt távozókat tudatuk utolsó pillanataiban csak az vigasztalhatja, hogy ők biztosan nem lesznek a társadalom „haszontalan nyuggerei”.