- Ez kibírhatatlan – csapkodta magát az egyik járókelő a kisváros parkjában. – Én még ennyi szúnyogot nem láttam.
   Idén valóban jó a szúnyogtermés, ellentétben a gyümölcs, zöldség, vagy árvíz sújtotta területeken a gabonafélék mennyiségével.
   A vérszívók támadása mindenhol és mindenkinek kellemetlen. Valamennyire szembe lehet szállni a zümmögő terroristákkal, de a közösségi védekezéshez nagyon sok pénz kell, ahogy nem olcsó az egyéni oltalom sem, ha az ember esténként deci számra locsolja magára a szúnyogriasztó szerek valamelyikét.
   Tudjuk, mindennek ára van, így a nyári nyugalmas estéknek is. De ára van annak is, ha elmarad a védekezés, az irtás, vagy gyérítés, hiszen az idegenforgalomból élő települések sokmilliós károkat szenvednek el a vendégek, nyaralók idő előtti távozása, menekülése miatt.
   Idén minden a szúnyogoknak kedvez. Volt árvíz, hosszan tartó csapadékos idő, ami a szúnyogpopuláció látványos gyarapodásához vezetett és kevés a pénz a szúnyogok elleni küzdelemre.
   A zümmögő légi sereg tehát nyerésre áll. Úgy tűnik, nekünk csak a kisipari módszer, a támadók egyenkénti likvidálása marad.
Meg a fájdalmas vakarózás.