Egy pár évvel ezelőtti OECD-kutatás a lakosság számát és a túlsúlyosak arányát vizsgálta és eszerint Európában első, egyúttal a világ negyedik legkövérebb nemzete voltunk. Az idén napvilágot látott és a majd’ összes országot érintő kutatás szerint jobb a helyzetünk, mert csak a 42-ik legkövérebb nép vagyunk.
   Egy mondás szerint az vagy, amit megeszel. Ez persze nem feltétlenül igaz, hiszen az étkezésünket sok tényező befolyásolja, kezdve életünk helyszínétől, a pénzügyi lehetőségeinken, hagyományainkon, finnyásságunkon, egészségi állapotunkon át egészen az étvágyunkig. A hagyományok nagyon fontosak a táplálkozásunkban, mert bár lehet egészségtelen az a koszt, amelyen elődeink is éltek, mégis valamennyien azokat az ízeket keressük, amelyeket édesanyánk varázsolt a főztjeibe.
   Egy nemrégiben publikált kutatás során a University College London epidemiológusai Stefler Dénes vezetésével, magyar, orosz, lengyel, cseh és bolgár kutatókkal azt vizsgálták, hogy a hagyományos konyhának milyen szerepe van az emberek egészségi állapotában. Magyarország nincs a vizsgált országok között, mert a kutatóprogram kezdetekor hazánkban nem volt csatlakozó kutató, de Stefler Dénes szerint joggal feltételezhető, hogy az eredmények Magyarországra is vonatkoztathatók.
   A kutatók a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek falusi táplálkozását vették alapul, mert akkoriban a vidéki lakosság életére még főként az önellátás volt jellemző, azokat az ételeket fogyasztották, amelyeket megtermeltek a ház körül. A tudósok azt feltételezték, hogy akkoriban nagyjából ugyanúgy táplálkoztak az emberek, mint az azt megelőző évszázadokban.
   A kutatás részleteibe nem megyek bele, nem értek hozzá, akit érdekel, bizonyára megtalálja a neten. De az kiderült, hogy bár jelentősen megváltozott a világunk és mind többen étkeznek gyorséttermekben, a táplálkozásunkra továbbra is jellemző mindaz, ami elődeink étkezését is jellemezte. A kutatók a 2000-es évek elején sok kelet-európai lakos étkezési szokásait vizsgálták, majd megfigyelték, hogy mikor és miben haltak meg. Összehasonlították a hagyományos étrendet jobban és kevésbé követő csoportokban előforduló szív- és rákbetegségek gyakoriságát és a halálozásokat.
   Nem örömteli a végkövetkeztetésük, ugyanis kiderült, hogy azok, akikre a hagyományos táplálkozás jellemző, gyakrabban halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, de van olyan kelet-európai ország, ahol a daganatos betegségek miatti halálozás kockázata is gyakoribb a tradicionális táplálkozású emberek között és kiderült az is, hogy a disznózsírral való sütés, főzés jelentősen növeli a szív- és érrendszer, valamint a daganatos betegségek miatti halálozás kockázatát.
   Rossz belegondolni, de a rántott hús, sertéspörkölt, csülkös bableves, tepertőkrém és társaik bár igen finomak, jelentősen megrövidíthetik az életünket.