Kicsit felbolydult a lelkem a napokban egy hír olvastán, amely még az én közismerten és legendásan nagy nyugalmamat is próbára tette. Tudom, hogyne tudnám, hogy az önkormányzati választás már több mint egy hete lezajlott, nem is arra gondolok, annak lelki terheit meglehetősen gyorsan kihevertem és a rákövetkező napok utójátéka már egyáltalán nem érdekelt. De, amit a lapok megírtak, az igencsak új távlatokat mutatott meg nekem. Mit nekem, az egész emberiségnek!
   Az ugyebár a tartalmasan eltöltött évei során bárkivel előfordulhat, hogy egyes kínos pillanatokban a legjobb lenne láthatatlanná válnia. Mondjuk a főnöki felelősségre vonás során, egy közüzemű járművem bliccelésen, esetleg egy kenőpénzzel kibélelt nokiás doboz átvételén rajtakapottan, vagy egy horvátországi bulin parádésan bemutatott férfias akcióról megjelent videó miatt. Ezenkívül is számtalan oka lehet annak, hogy valaki úgy érzi, itt lenne az ideje a föld alá süllyednie, avagy a jótékony láthatatlanság álcáját magára öltenie.
   Ha minden ilyen gyorsan – már ha a pár tízezer év gyorsnak számít – teljesülne az emberi óhajok közül, mint ez, akkor nagyon élhető lenne a világunk. Azt történt ugyanis, hogy a napokban bejelentették, elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag, amelyet egyfajta pajzsként maga elé emelve az ember nagy hirtelen volt, nincs. Az eszköz majdnem tökéletesen leradírozza, eltünteti az embert akár még a rikító piros pulcsijával együtt is a tájképről, vagy bármely helyiség látványáról a kíváncsi szemlélődők tekintete elől, miközben a nézdegélődő nem lát mást, mint amit ember nélkül amúgy is láthatna.
   Teljesen felvillanyozott a találmány híre. Lelki szemeim előtt már megjelent a láthatatlanná tévő anyagból készült ruhát viselők tömege, akiknek cipői és akár még a fejeik is láthatóak lesznek, de semmi más részük nem, vagy ha tovább fejlődik a rendszer, akkor az ember teljes öltözéke, arca előtti maszkja is ilyen anyagból lesz és aztán üresnek látszó utcákon, járműveken ütközünk majd egymásba, súlyos sértéseket kiáltva az emberek látványától mentes térbe.
   Ez az egyelőre még léte kezdeti szakaszában járó technológia egészen fergeteges távlatokat nyithat meg az emberiség előtt. Planétánk már olyannyira tele van emberrel, hogy alig lehet bárhova is menni anélkül, hogy ne találkoznánk derék embertársainkkal, igaz, állattal már egyre kevésbé, azok ugyanis sokasodásunkkal fordított arányban fogynak. Ha a hírek igazak, pár tíz év múlva már tízmilliárd emberi lény nyüzsög majd Föld szerte, vagyis a helyzet még rosszabbá válik.
   Hacsak nem visel majd mindenki láthatatlanná tevő anyagú ruhát. Kevesebben ugyan akkor sem leszünk, de a látszat igen megnyugtató lesz.