Mézet nagyon sokan fogyasztanak, a legtöbben a náthás, influenzás időszakokban, de a háziasszonyok süteményekbe is használják az ízletes édesítő anyagot. Pár évvel ezelőttig a legtöbb ember fejében meg sem fordult a gondolat, hogy kedvenc méze nem a méhektől származik.

   Mostanra viszont a legtöbben attól tartanak, hogy mézük nem más csak egy ügyes hamisítvány, a valódi méz jó tulajdonságai nélkül. Ezért is nagy az érdeklődés az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés iránt az Európai Parlamentben – tudatta az MTI.

   A tervek szerint már novemberben el kellett volna fogadnia a jelentést az EP szakbizottságának, azonban a rendkívül sok, több mint 480 módosító indítvány késlelteti ezt. Magyarország számára kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország és Románia után hazánk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az EU-ban. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül, de a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel kell versenyeznie. A kínai méz mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított, ezért kezdeményezték a Méz-jelentést.
   A jelentésben kezdeményezik például, hogy az üvegek címkéjén tüntessék fel pontosan, melyik országból származik a benne lévő méz. Jelenleg ugyanis csak annyi látható, hogy EU-n kívül vagy belül állították elő a terméket, így nem lehet pontosan tudni, honnan származik.
   A jelentés kezdeményezői szeretnék betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását is a mézeknél, mert az teszi lehetővé a mézet szennyező különböző szermaradványok - például antibiotikumok vagy a cukorszirup eltüntetését. Ezt a technikát alkalmazzák például a Kínából behozott hamis mézeknél is.
   2002 és 2004 között ki volt tiltva a kínai méz Európából, így százezer tonna hamis méz esett ki a piacról. Bross Péter, az Országos Méhészeti Egyesület elnöke szerint ennek köszönhetően indult jelentős fejlődésnek az ágazat, Magyarországon például a 2000-es években körülbelül félmillió méhcsalád volt és mostanra a számuk már elérte az 1,2 milliót.