Három évvel ezelőtt sokakat lepett meg az amúgy még a rovaroktól irtózok körében is kedvelt katicabogár egy mifelénk eddig közel sem ismert, de annál agresszívabb fajának, a harlekin-, vagy rémkaticának az inváziója. És ez csak egy a mifelénk is megjelenő és eddig ismeretlen rovarok közül.

   Az inváziós (invazív) fajok olyan idegenhonos fajok, amelyek egy új területre, földrészre kerülve gyorsan terjednek, nagy terülteket hódítanak meg, kiszorítják az őshonos fajokat és közösségeket, ezáltal gazdasági, természetvédelmi vagy az embereknek egészségügyi károkat okoznak.
   Az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) és a francia Paris-Sud Egyetem kutatói állították össze az első nagy, összehasonlító adatbázist a világgazdaságot az invazív rovarok miatt terhelő költségekről. Úgy vélik, hogy adataik vélhetően alulbecsültek, a világ több részében ugyanis hiányosak az ilyen költségekre vonatkozó információk – írta az ausztrál egyetemre hivatkozva írja az Eurekalert tudományos hírportál.
   A Nature Communications című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint az idegenhonos rovarok miatt évente legalább 70 milliárd dollár (19 ezer milliárd forintot) kárt okoznak a különböző termékekben és szolgáltatásokban, emellett évente több mint 6,9 milliárd dollárt tesznek ki a többlet egészségügyi kiadások.
   A legtöbb költséget kiváltó rovarok között van a formózai földalatti termesz, amely Kelet-Ázsiából terjedt el a világon és naponta 400 gramm fa elfogyasztására is képes, és az eurázsiai eredetű gyapjaslepke, amely az egyik legpusztítóbb kártevő a keményfák számára.
   A tudósok szerint ezek a költségek csak a többnyire láthatatlan és még fel nem mért jéghegy csúcsát jelentik, mert a világ számos régiójában, például Afrika és Dél-Amerika több területén még fel kell mérni a károkat. A minimális mintavétel torzításainak kijavításával az éves költségek világszerte elérhetik a 270 milliárd dollárt.
   A költségek valószínűleg növekedni fognak a szakértők szerint a globális felmelegedés és a nemzetközi kereskedelem miatt, ugyanis ezek a legtöbb kárt okozó idegenhonos fajok elterjedését gyorsítják. Az éber tervezés, a figyelemfelkeltő kampányok és a közösségi részvétel viszont enyhíthetik a társadalmat sújtó dollármilliárdos éves költségeket – derül ki a kutatók vizsgálatából.