A mai okostelefonok rengeteget tudnak, legfeljebb csak mosogatni nem, bár meglehet, ez is bekövetkezik majd hamarosan. Ugyanakkor azon túl, hogy könnyen törnek, igazi gyenge pontjuk az akkumulátoruk, amely a mai internetezési, okostelefonhasználati szokások, a háttérben többnyire feleslegesen futó alkalmazások mellett meglehetősen gyorsan lemerül.

   A korszerű készülékek már gyorstöltési funkcióval is rendelkeznek, a korábbi sok órányi töltés jelentősen lerövidült, de ettől függetlenül naponta mindenképpen tölteni kell a mobilt. A neten mindenféle tanácsok látnak napvilágot, hogy az akku hosszabb élettartama érdekében mit, hogy érdemes csinálni. A Tech.hu oldalon találtunk megfogadható tanácsokat.

Négy éve számolhattunk be arról a nem mindennapi érdekességről, hogy egy gárdonyi lakosnak a kertjében óriás tök növekedik. A termés méretei önmagukért beszéltek, hogy csak a súlyát említsük, a Panka nevű tök közel 152 kilót nyomott. A gárdonyi töktermesztő egy hasonlóan hatalmas, mintegy 350 centi kerületű tökje két éve Szerbiában is bemutatkozott.

   S bár a világcsúcs nagyságú, vagyis az 1190 kilogrammos, Belgiumban termett tök közelébe még nem jutott az ötödik éve hazai tökkirály Keszler László az óriás tökjeivel, a Blikk.hu beszámolója szerint kertjében idén is 300-400 kilós példányok termettek. Az óriástöktermesztők minden évben a rácalmási tökfesztiválon mutathatják be büszkeségeiket.

Ahogy arról több mint egy évvel ezelőtt hírt adtunk, a tervek szerint kiköltöznek Gárdony város cégei a település központjából egy akkor újonnan létrehozott agárdi ipari területre. A Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. telepének avatása a múlt hét csütörtökén megtörtént.

   Az új ipartelepen 4-4 ezer négyzetméteren helyezkedik el a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (VHG), az Agárdi Zöld Kft., valamint a Gárdonyi Városüzemeltetési Kft új telephelye. Mindez sok száz millió forintos támogatásnak köszönhetően valósulhatott meg amelyből a legnagyobb rész a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t illeti, 100 százalékos támogatással.

Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Velencei-tavi Nemzetközi Hőlégballon Fesztivál az egyik legkedveltebb látványosság a tókörnyéken és ezrek látogatnak ki rendszeresen az agárdi Parkerdőbe, a rendezvény fő helyszínére. Az idei volt a 25., jubileumi esemény, amelynek ünnepi örömébe némi keserű íz is vegyült, hiszen a parkerdei közönség éppen abból látott keveset, amiért kiment: hőlégballonból.

   Akik a kezdetektől figyelik az évenkénti és hosszú hagyományra visszatekintő fesztivál (időnként: karnevál) történéseit, láttak már a Parkerdőben közel harminc ballont is felszállni, ezúttal viszont csak azok találkoztak velük, akik szombaton hajnalban arra jártak. A délutáni főesemény során mindössze egy ballon emelkedett levegőbe, az is csak kötélen és pár méterre. Sági István versenyigazgatót az okokról kérdeztük.

Azt, ha egészségi állapota megromlik, mindenki tapasztalja, hogy a gyógyulás nem olcsó mulatság. A költségek között ott van a munkából kiesett idő és az emiatt esetleg csökkenő jövedelem, az orvosoknak esetenként adott paraszolvencia, a fizetős ellátás költsége, és cseppet sem elhanyagolhatóan a gyógyszerek ára. Betegségünk persze sokba kerül az államnak is, amely azért igyekszik takarékoskodni rajtunk.

   Először esett a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH adatai szerint. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik. Fekvőbetegként 10 forintból egyet, járóbetegként négyet, a patikákban pedig hatot a biztosítottak állnak – írta a válaszonline.hu.

Az emberek nem szokták nagydobra verni, ha olyan szervi bajuk van, amely másokból sajnálatot vagy rossz esetben lenézést vált ki. Pedig hazánkban is rengeteg ember szorul szervátültetésre, évente több száz vese-, máj-, hasnyálmirigy-, tüdő vagy szívátültetést végeznek az orvosok. A transzplantáltak közül sokan vélik úgy, hogy ettől kezdve betegként kell leélniük az életüket, holott éppen egy második esélyt kapnak a teljes életre.

   Ezt bizonyítja az is, hogy rendre megrendezik a Szervátültetettek Világjátékát, amelyen idén 59 ország vett részt és közöttük ott volt a magyar csapat is. A Newcastleben lezajlott XXII. világjátékon a magyarok összesítésben a kiváló 8. helyen végeztek. A hírről a Feol.hu számolt be. A Velencei-tó térségében is több szervátültetett ember él és egyikük kiváló eredményekkel térhetett haza az északkelet-angliai nagyvárosból.

A világ józanabb része komolyan felidegesítette magát a – tévesen – világ tüdejének tartott amazonaszi esőerdő hatalmas területe történő porig égetésén, mégpedig joggal, mert mai ismeretink szerint az esőerdő nem gyógyítja meg magát, nem termelődik újra és élővilága jelentős része végképp kipusztul. Ugyanakkor egy másik hatalmas tűz is ég a planétán, mégpedig Afrikában.

   Túlzó a közösségi média felháborodása azon, hogy a világ nem törődik az afrikai kontinensen tomboló tüzekkel, miközben aggódik az amazonasi esőerdőben pusztító tüzek miatt – közölte Harold Annegarn, az amerikai Északnyugati Egyetem professzora.

Naponta szembesülünk olyan állításokkal, amelyek ellenkezője generációk sokaságának vésődött a tudatába. Egyik nap azt halljuk, hogy a most éppen lángokban álló amazóniai esőerdő mégsem a Föld tüdeje és amennyi oxigént termel, azt el is fogyasztja, másnap meg kiderül, hogy történelmünk egyik sokat emlegetett történése sem úgy volt, ahogy eddig tanultuk.

   Minden valószínűség szerint nem a Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után II. Lajos magyar és cseh király, hanem a Duna mellékágában – állítják a korábban a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot is feltáró szakemberek – tudatta az MTI híre nyomán az Euronews.com.

Nehéz megmondani, hogy hány embert érint, de egy korábbi becslés szerint Magyarországon minden harmadik ember szenved álmatlanságban vagy abban, hogy nem képes végigaludni az éjszakát. Sokan emiatt gyógyszerekhez nyúlnak és válnak gyógyszerfüggővé, pedig van néhány más módszer is arra, hogy változzon ez a kellemetlen állapot.

   A Webbeteg.hu összeállításában szereplő javaslatok alkalmazásával sokat javulhat az éjszakai kínzó állapot és segíthet abban is, hogy másnap a korábbinál pihentebben kezdje az ember a napot. Persze tudjuk, hogy nem könnyű mindegyiket betartani és egyszerűbb egy-egy tablettát bekapni. De az csak könnyebb és nem jobb megoldás.

Az Ericsson 1994-ben mutatta be először a Bluetooth rádiófrekvenciás kommunikációs protokoll 1.0-s prototípust, amely eleinte lassú volt, de a 2001-ben megjelenő 2.0 már széles körben használható volt. Mára a Bluetooth a telefonunktól kezdve már ott van valamennyi okos kütyünkön, de most egy nagy gonddal kell szembesülnünk.

   Manapság már szinte mindenki használ Bluetootht a telefonján, holott a szakértők szerint egy biztonsági rémálom a technológia. Az idei DEF CON hackerkonferencián fókuszba kerültek a rendszer sebezhetőségei is, ahol több forgatókönyvet is bemutattak a szakemberek arra vonatkozóan, hogyan tudnak kárt okozni a rosszakarók Bluetoothon keresztül – írta a 24.hu.

Szerencsések, akik jó nyelvérzékkel bírnak, hiszen nekik nem akkora gond megtanulni egy-egy idegen nyelvet, mint a nagy többségnek. Akiknek ez nehezebben megy azok jövője egészen más irányt vehet, mint ahogy tervezték. Jövőre ugyanis már kötelező lesz a nyelvvizsga a felsőoktatásba való felvételhez.

   Az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány, pedig jövőre már kötelező lesz. Alap és osztatlan képzésre összesen 60 982 hallgatót vettek fel, közülük 41 795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány – írta a Magyar Narancs az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján.

Aki elkötelezetten kertészkedik rendszeres és komoly harcot folytat a gyomnövények elterjedése ellen. Ugyanakkor vannak pusztított gyomnövények, amelyek akár gyógyíthatnak is bennünket. Ilyen például a tarackbúza is.

   A tarackbúza rendszeresen okoz bosszúságot a kertészeknek, hiszen a legtöbben egy kiirthatatlan gyomnövényt látnak benne. Ennél azért jóval többről van szó, ugyanis nem csak egy idegesítő gazról beszélünk, hanem egy fontos gyógynövényről is – olvasható az Agrárszektor.hu szakportálon.

Napi egy alma az orvost távol tartja – így szól a mondás, amelynek van némi alapja is. S bár egy ideje kevesebben fogyasztanak almát, mint tették korábban, a kiváló gyümölcs erről mit sem tehet. Ha pedig valaki mégis rendszeresen eszik almát, semmiképpen se hámozza meg, hiszen már gyerekkorában is azt hallhatta, hogy héjában van a vitamin.

   Sokkal egészségesebb a héjával együtt fogyasztani az almát, mivel itt koncentrálódik a gyümölcsben lévő, egészségvédő polifenolok nagy része. Az éhségünket is jobban elnyomja, ha hámozatlanul esszük – írta a Házipatika.com a Dailymail.co.uk cikke nyomán.

Internetes áruházak gyakran ajánlanak az autósoknak különféle hasznos eszközöket, amelyekkel javíthatják a vezetés biztonságát és a vezető komfortérzetét. Az egyik ilyen a sárga üvegű, éjszakai látást segítő szemüveg. Sok autósnak van ilyen a kocsijában, bár meglehet, hogy jobb, ha nem használja.

   Egy új kutatás eredménye szerint az éjszakai látást állítólagosan javító sárga szemüveglencsék egyáltalán nem segítik, sőt, valójában rontják a gépjárművezetők éjszakai látását – olvasható a Medscape.com oldalon megjelent írásban.

Pár nap múlva kezdődik a 2019-2020-as tanév, amely sok kihívással várja a diákokat, szüleiket. A vidéken élő tanulókra sok esetben még a naponkénti iskolába, majd hazautazás is vár és közel sem mindegy, hogy ehhez milyen tömegközlekedési lehetőség áll rendelkezésükre. Mert mit sem ér az a lehetőség, amelyet a tanítás vége előtt vehetnének igénybe a diákok.

   Pedig eddig így volt például sok velencei-tavi és pusztaszabolcsi tanuló esetében. Szeptember 1-től viszont új autóbuszjárat indul a Székesfehérvár–Gárdony–Velence–Pusztaszabolcs útvonalon. Az új járat iskolai tanítási napokon 16 óra 10 perckor indul a székesfehérvári autóbusz-állomásról, és 17 óra 06 perckor érkezik a pusztaszabolcsi templomhoz – tudta meg a Feol.hu.

Mind többen hangoztatják, hogyha kihalnak a méhek, vége lesz az emberiségnek, mert nem lesz, aki beporozza a növényeket és emiatt nem lesz elég táplálék. A méheket nem csak betegségek, fertőzések sújtják, de az emberi felelőtlenség is erősen ritkítja őket.

   Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – adta hírül a BBC honlapja. Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását. Igen sok méh pusztult el továbbá az USA-ban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, valamint Oroszország húsz térségében – írta az Infostart.hu.

Egy ideig úgy tűnt, hogy megnövekedett a szülési kedv, de mint nemrég kiderült, ez csak időszakos volt, ehhez hozzájárulhat, hogy erősen csökken idehaza a szülőképes korú nők száma, ráadásul a házaspárok egynegyedét még meddőség is sújtja.

   Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első hat hónapjában, miután 2,8 százalékkal kevesebb gyermek született és 1 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden az MTI-vel.