Egyszer megkérdezték az egyik neves farmerruhákat gyártó cég szakemberét, hogy milyen gyakran kell kimosni egy farmernadrágot és a válasza több mint meglepő volt. A szakember ugyanis azt mondta, hogy soha. Ezt azért érdemes felülbírálni, mert vannak szép számmal olyan agyonhasznált nadrágok, amelyek a kosztól már önmaguktól is megállnak a száraikon.

   Évek óta egyre több szó esik a fast fashion márkák által vég nélkül gyártott ruhadarabok környezetszennyező hatásáról. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a textíliák tömeggyártásával és felhalmozásával járó ipari szennyezés hatásai máris visszavonhatatlan károkat okoztak ökoszisztémánkban, és komolyan veszélyeztetik egészségünket – írta a Házipatika.com.

Autóközlekedés nélkül ma már aligha tudjuk elképzelni az életünket és valóban nehéz is lenne, hiszen a helyváltoztatás, a mozgás korunk jellemzője, de nem csak a személyek mozgását, az emberek kiszolgálását, ellátását segítő áruszállítást is járművekkel kell megoldani, ehhez viszont aszfaltozott utak kellenek.

   Az aszfalt szinte minden lakott területen jelen van, a légminőségre gyakorolt hatásaival viszont csak keveset foglalkoznak. Egy friss tanulmány szerint az aszfalt és a bitumen igen jelentős szennyező a városi régiókban, különösen a meleg és napsütéses nyári napokon – írta az EurekAlert beszámolója alapján a National Geographic.

A mindinkább tapasztalható klímaváltozás, légkör-felmelegedés, a tízmilliókat érintő koronavírus-járvány és a miatta elrendelt óvintézkedések nyomán sokszor hangzik el, hogy a világunk már sohasem lesz olyan, mint volt régen. Ezt a tényt erősíti az az előrejelzés is, miszerint több száz emlőst sem láthatnak már majd az akkor élők az évszázad vége felé.

   Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj halhat ki ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával – ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

Miközben megy a dátumlicitálás, a találgatás és a háttérben a gigászi laboratóriumi verseny, hogy ki és mikorra fejleszti ki, hozza forgalomba a tömegesen alkalmazható koronavírus-fertőzést megelőző vakcinát – a WHO, az egészségügyi világszervezet legújabb jóslata szerint jövő nyáron – addig a világnak a megszokottól egészen eltérő életet kell élnie. Nincs ez másként az utazással, turizmussal sem.

   A szeptember elsején bevezetett határzár a nemzetközi közlekedést is a feje tetejére állította Magyarországon. A nemzeti légitársaság helyét átvevő Wizz Air eddig 70 városba repült Budapestről és Debrecenből, jövő hétfőtől viszont már csak 12-be indít járatokat – tudta meg az Euronews.com.

A szemét sokfelé ellepi a köztereket, közutakat, a szemetelők igencsak feladják a leckét e területek kezelőink. Mindez nem csak hazánkra jellemző, mondhatni világjelenségről van szó, de ez persze mit sem enyhít a tarthatatlan állapoton.

   Az elmúlt öt évben évente átlagosan 11 ezer tonna, döntő többségében illegálisan kidobott hulladékot gyűjtött össze és szállított el biztonságos lerakókba a Magyar Közút Nonprofit Zrt. – írták a cég közleményében annak alkalmából, hogy szennyezettségi térképet készítettek közútjainkról. Minderről a Hvg.hu számolt be.
   

Az emberek többsége szeretné elkerülni a koronavírus-fertőzést, ugyanakkor már jóval kevesebben tesznek is meg mindent ennek érdekében. Azok közül, akik hordják az arcmaszkot, szép számmal látni olyanokat, akik legfeljebb csak a szájukat takarják el, az alapvető gyakori kézmosást is mind többen mellőzik.

   Arra már csak kevesen gondolnak, hogy a mellékhelyiséget hogyan is kellene használni járvány idején, pedig több esetben is bebizonyosodott, hogy valaki a mellékhelyiség használata közben kapta el a koronavírust. Tudományosan is megvizsgálták, mekkora veszélyt jelenthet ez – írta az Infostart.hu a Hvg.hu cikkére hivatkozva.

Az ember önmagán nemigen érzi, ha rossz a lehelete, ha szájszaga van, de ő ugyanúgy fintorog, ha másoknál érzi ezt. A szájszag természetes jelenség, ugyanakkor valamilyen szinten csökkenthető.

   A szájszag elsődleges oka a száj nyálkahártyájának kiszáradása, illetve a nyelvünkön lévő baktériumok elszaporodása. A Házipatika.com cikke erre a kellemetlen problémára kínál megoldást

Ha csak a Velencei-tó legnagyobb településének, Gárdony városnak dinamikus lélekszám növekedését nézzük, már nem is csodálkozhatunk azon, hogy az országban lakóhelyet változtatók között igen előkelő helyen áll a tó környéke.

   Megingathatatlan a fővárosi agglomeráció vándorlási többlete, de a Velencei-tavat és a Balaton környékét arányaiban még a budapesti agglomerációnál is többen választják, vagyis sokkal többen költöztek oda, mint ahányan elhagyják a térséget – derül ki a Portfolio.hu elemzéséből.

Tudjuk, hogy a hírnév múlandó, az emberi emlékezet pedig nagyon is véges, ezért különleges, ha egy feltaláló, tudós, író, költő, vagy festő olyant alkot, amely még évszázadokkal később is értéknek, megőrzendőnek számít. Vörösmarty Mihály életműve a ritkaságok közé tartozik.

   A szegény kisnemesi családba született költő, író, ügyvéd, táblabíró Vörösmarty Mihály 220 éve 1800. december 1-jén látta meg a napvilágot Pusztanyéken, amely ma Kápolnásnyék része. A költő emlékháza, emlékmúzeuma, gyermekéveinek meghatározó helyszíne egykori szülőháza helyének közelében áll.

Még egy, a pályáján sok évtizedet maga mögött tudó, komoly szakmai ismeretekkel rendelkező, szerkesztő, vagy újságíró sem nagyon tud már eligazodni az álhírek, fake news-ok és deepfake-ek áradatában. Fokozottan igaz ez az olvasókra, a tévéműsorok, videók nézőire. Valahol meg kell e téren húzni a határt.

   Egyre nagyobb problémát jelentenek a valóságostól alig megkülönböztethető kamuvideók és manipulált fotók. A Microsoft most harcot kezdett a hamisítások ellen – írta a Computerworld.hu.

A tavaszi koronavírus-járvány különösen az idősebbekből a figyelmeztetések, sőt riogatások hatására olyan takarítási, fertőtlenítési tevékenységet váltott ki, amelyet korábban még a legtisztább háztartásokban sem lehetett tapasztalni. Ebben nem kevés volt a túlzás, a ló másik oldalára esés, ugyanakkor, ha párosult a rendszeres kézmosással, távolságtartással, maszkviseléssel, akkor komoly haszna is volt.

   Sajnálatos módon most, hogy újra támad a koronavírus, ismét elő kell venni a tavaszi óvatosságot és megint nagyobb figyelmet kell fordítani a takarításra, fertőtlenítésre is. Természetesen vannak ésszerű módjai a lakás tisztán tartásának, és vannak olyan lépések, amelyeket nyugodtan megspórolhatunk magunknak, akkor is, ha nagytakarítást végzünk – írta a Nosalty.hu.

Többször foglalkoztunk az unokázós csalókkal, azokkal a bűnözőkkel, akik családjuk tagjait féltő, értük aggódó idős emberek hiszékenységét használják ki és csalnak ki tőlük olykor nem is kis összeget. Most, úgy tűnik, miután egyre többen tudják, hogy átverésről van szó, a csalók továbbfejlesztették módszerüket.

   Az unokázós csalás lényege, hogy a bűnöző felhív egy idős embert, a rokonának, fiának, unokájának adva ki magát. Előad egy történetet egy balesetről, ami miatt sürgősen készpénzre van szüksége. A felültetett emberek ijedtükben gyakran fizetnek – összegezte a módszer lényegét a Napi.hu.

Nem csak a klímaváltozásnak, hanem a globális kereskedelemnek is köszönhetjük, hogy télen is készíthetünk nem túl drágán lecsót, vehetünk olyan gyümölcsöket, zöldségeket, amelyeket korábban csak a szezonjukban találtunk a boltok polcain. Most például a görögdinnyéről derült ki, hogy még legalább egy hónapig élvezhetjük ízét, zamatát.

   A dinnye már nem csak a forró nyári napok gyümölcse, hívta föl e figyelmet az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum fogyasztásélénkítő kampánya. A hagyomány szerint Lőrinc nap után nem érdemes dinnyét enni, de az új fajtáknak és technológiáknak köszönhetően szeptember közepéig-végéig kiváló minőségű ez a finomság – írta a Magyarmezőgazdaság.hu.

Ápolók nélkül egyetlen kórház sem működhetne, hiszen hiába van ott több nagy tudású orvos is, ha nincs aki a betegeket ellássa, a beteg körüli alapvető feladatokat elvégezze. Fogynak a szakképzett ápolók és ez nem csak Magyarországon jelent súlyos gondot. Szerencsére a technika erre a helyzetre is megtalálja a megoldást.

   Robotkutyák vehetik át az ápolók munkáját a kórházakban – legalábbis, ha sikeres lesz a Boston Dynamics, az MIT és a Brigham and Women’s Hospital közös projektje. A négy lábon járó robotokat négy kamerával látták el, a rajtuk elhelyezett szenzorokkal pedig képesek lázat és pulzust mérni, légzésszámot számolni, sőt, még a betegek véroxigén-szintjét is meg tudják állapítani – olvasható a Qubit.hu oldalon.

Vannak közöttünk olyan emberek, akiket szinte naponta megkínoz a fejfájás, mások ritkán találkoznak vele, a legszerencsésebbek meg szinte soha. A fejfájást egy kezdődő meghűlés, stressz, időjárásváltozás is kiválthatja, és persze még sok más is. Ilyenkor az ember vagy kínlódik, vagy nyúl a megszokott gyógyszeréhez, csakhogy múljon már a kellemetlen, a figyelmét minden másról elterelő fájdalom.

   A lakosság 90 százalékának van esetenként fejfájása és 40-50 százaléka rendszeresen szenved miatta. A kísérőtünetek, mint a hányinger, a szédülés, az egyensúlyozási problémák, a fáradtság, a látás- és beszédzavarok csak tovább fokozzák a beteg gyötrelmét. A Házipatika.com a Menshealth.com összeállítása nyomán természetes gyógymódokat ajánl a gyógyszerek helyett.

Meglehetősen gyakran lehet mostanában olvasni arról, hogy egy-egy közösség kupakgyűjtési akciót szervez, hogy ezzel segítse a rászorulót, rászorulókat. De láttunk a közelmúltban kupakos szavazást is, bár ez utóbbinál talán inkább a darabok száma, mintsem az értük kapott pénzt volt a fontos.

   Pákozdon nyilvánvalóan a kupakokért kapott összeg a fontos. A település központjában szív alakú gyűjtőpontot állítottak fel, ahová várják a kupakokat és amelynek – ára – révén lehetségessé válik a segítségnyújtás – derül ki a Feol.hu híréből.

Ha minden este lefekvés előtt zuhanyozom, akkor miért cseréljem gyakran az ágyneműmet? – vetődhet fel a kérdés sok emberben, ahogy az is, ha a törölközőt mosakodás, zuhanyozás, vagy fürdés után használja valaki, vagyis a tiszta testének megszárításához, akkor miért szükséges annak gyakori cseréje?

   Az ágyneműtől a pizsamán át a fogkefénkig vannak olyan személyes tárgyaink, amelyeket nap mint nap kézbe, vagy magunkra veszünk és használunk. Sokan viszont nincsenek pontosan tisztában azzal, hogy milyen gyakran is kellene cserélni őket ahhoz, hogy ne okozzanak esetlegesen egészségügyi problémákat. Ezt igyekezett tisztába tenni a Házipatika.com a Stethnews.com összeállítása nyomán.