Nyári éjszakákon igazán idilli hangulatba kerülhet az ember, ha a nagyváros zajától elvonultan a csillagoktól hemzsegő eget nézi és a tücskök zenéjét, ciripelését hallgatja. E pompás zenész lett a jövő év rovarja.

   A mezei tücsök nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet. A mezei tücsök a szavazáson a kisasszony szitakötőt és a nagy szarvasbogarat előzte meg.

Hol van már a jó öreg puska, amelyet a diák hosszú és kemény munkával elkészített annak érdekében, hogy a vizsgáján valamire tudjon támaszkodni, ha megszorul. Ma már annyiféle okos eszköz segíthet, hogy az írott puska talán ki is ment a divatból.

   Legalábbis erre utal az a tény, hogy kitiltják a karórákat egy japán egyetemről. A diákok ezentúl csak a faliórára hagyatkozhatnak, ha tudni akarják a pontos időt, mert egyre nehezebb eldönteni, melyik óra okos, és melyik nem az – derül ki az Eduline.hu írásából.

Régen, ha valamilyen néphiedelem elterjedt, biztosan sok évtizedig, évszázadig tartotta magát, ma meg a sok kutatásnak hála sorra dőlnek meg jól berögzült állításaink. Már a boldogság sem biztos életelixír.

   Az elmélet, amely szerint a boldogság meghosszabbítja az életet, ugyanúgy nem állja meg a helyét, mint az, hogy a boldogtalanság megrövidíti – jelentették ki brit és ausztrál epidemiológusok kutatási eredményeikre hivatkozva. 

Bizonyára a hír hallatán sok hölgy szeme csillan fel, hiszen ki ne kedvelné a gyémántokat, vagy e drágakövekkel ékesített ékszereket. A baj csak az, hogy a gyémánt viszonylag ritka nehezen megtalálható és emiatt nagyon drága.

   A ritkaságába vetett hitet ingatta meg Dimitri A. Sverjensky, a John Hopkins Egyetem professzora, aki szerint a gyémánt kialakulása a Föld mélyében történik, és valószínűleg sokkal gyakoribb folyamat, mint gondoltuk. Minderről a Független.hu számolt be.

Az internettel, a mobil- és okostelefonokkal szocializálódott fiatalok ma már szinte ébrenlétük minden pillanatát a remek találmányok, szolgáltatások bűvkörében élik. Azt gondolhatnánk, hogy ők tényleg otthon érzik magukat a virtuális világban, félelmek nélkül élnek a lehetőségekkel.

   Nem így van. Annak ellenére, hogy a 19-29 éves fiatalok jelentős többsége érdeklődik a modern technológiák iránt, egyúttal fél attól, hogy mindennek, amit az interneten csinál, nyoma marad, és a szoftverek olyan információt gyűjtenek róla, amihez nem járult hozzá.

Egyértelműen a kerékpárosok kedvelt terepévé vált az elmúlt egy-két évben a Velencei-tó és környéke azt követően, hogy majdnem teljessé vált a tavat körülölelő kerékpárút. Hiányossága a Dinnyés–Pákozd közötti szakasz, ahol közúton és a Velence Korzó előtti rész, ahol a sétálók között kell szlalomozniuk a kerekezőknek.

   Ma újabb velencei-tavi kerékpárútszakaszokat adnak át a drótszamarazó túrázóknak, sportembereknek. Ezúttal avatják a szépségdíjas tájon átvezető Sukoró–Nadap, valamint a Velence–Kápolnásnyék közötti utakat.

A nagyvárosokban mind nehezebb közlekedni, így nem árt alternatív közlekedési eszközökről gondoskodni. Egy újfajta viselhető eszköz erre lehet alkalmas, miközben vidéken akár a helyi buszjáratot is helyettesítheti. Már akinek.

   Egy magyar formatervező, Török Ádám ötlete a derékra rögzíthető roller, amely – mondhatni – mindig kéznél van. A viselője, utasa csak felpattan rá és máris haladhat célja felé, majd ismét felcsatolhatja derekára a járművét. Mindez a Behance.net oldaloról derül.

Amilyen hirtelen tört be életünkbe az okostelefon, oly elképzelhetetlennek tűnik, hogy a közeli jövőben e nagyszerű, sokat tudó, igen eszes eszközök nélkül éljünk. Pedig egy valóban szakértő cég felmérése szerint már csak öt évünk van az okostelefonokkal.

   Eltűnhetnek az okostelefonok a világból. Mindez egy, az Ericsson által készített kutatásból derül ki, amelyet 40 országban, százezer ember megkérdezésével készítettek el. A felmérés furcsa eredményéről a Portfolió.hu számot be.

Úgy tűnik, idehaza nemigen érte el az emberek ingerküszöbét a párizsi klímacsúcs végeredménye, pedig igenis kellett volna. A napi gondokba beleszürkült polgárok ezt is csak egy hírként kezelik, ha egyáltalán tudnak róla, pedig nem csak gyerekeink, unokáink, de a mi életünket is befolyásolja a döntés.

   A két hétig tartó viták, egyezkedések után december 12-én elfogadták a résztvevők a klímaegyezményt. Nem túlzás állítani, hogy még soha nem született ennél fontosabb egyezmény. Az Origo.hu néhány számmal érzékeltette a tudnivalókat, ezek közül válogattunk.

Ez valóban nagy durranás lesz és vélhetően sokak szívéről gördül le hatalmas kő a hír olvastán. Aki ugyanis manapság építkezni akar, vagy ügyeskedik, vagy a költségeinek majd’ egyharmadát az államnak adományozza áfa formájában.

   Januártól 5 százalékra csökken az új lakások áfája 150 négyzetméter alatti lakások és 300 négyzetméternél kisebb családi házak esetén. Sőt, nem lesz építési engedélyezés, lakásépítési illeték, igazgatási szolgáltatási díj sem, gyorsulnak az eljárások – írta a Hvg.hu.

Pár nappal ezelőtt adták át hivatalosan a Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) új, illetve megújult létesítményeit, amelyről az avatást követően beszámoltunk mi is. Az épületegyüttes a sportolók kiszolgálása mellett a fogyatékkal élők sorsát hivatott megkönnyíteni.

   A projektzáró és avató ünnepségen további izgalmas fejlesztések terveire is fény derült. Lesz új sportcsarnok Agárdon, uszoda Velencén és megújul az evezős és kajak-kenu pálya is.

Pár évvel ezelőtt a szakemberek tízszeresére, vagyis napi 2000 nemzetközi egységre növelték az ajánlott D-vitambevitel mennyiségét. Korábban a C-vitaminról gondoltuk, hogy elengedhetetlenül fontos a szervezet működéséhez, mára a D-vitamin szedése vált mind lényegesebbé.

   A D-vitamint a szervezetünk nem tudja előállítani, de szükségünk van rá a csontozatunk kiváló állapotáért, és még számtalan más, az egészségünket befolyásoló tényező miatt is. Azt, hogy miből gondolhatunk D-vitaminhiányra, a Házipatika.com összegezte a Prevention.com írása nyomán.

Sok felmérés, tanulmány készült arról, hogy a magyar általános és középiskolás diákok egészségi állapota nem túl jó. Egy újabb felmérés szerint a hazai több mint háromszázezer egyetemista és főiskolás egyharmada kövér.

   Súlyproblémákkal küzd a magyar egyetemisták 35 százaléka, 14 százalékuk krónikus betegséggel él, és jelentős körükben a szív- és érrendszeri problémák kockázata is – derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felméréséből.

A természetfilmekben mindennaposak azok a képsorok, amelyeken a hímek folytatják le harcukat a nőstényekért. A legerősebb, legegészségesebb aztán mindent visz, legalábbis addig, amíg egy jobb le nem győzi őt.
  
   Az embervilágban sokszor nem az apaságra legrátermettebb nyeri el az áhított nő bizalmát. Pedig – ahogy írta a Független.hu – gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy az apák életmódja és a környezet, amelyben élnek, még megszületésük előtt befolyásolja az utódaik egészségét.

Ha valakinek a hozzátartozói mindenféle trükköket bedobnak, hogy végre egy jót alhassanak, mert falat rengető horkolása, ijesztő horkantásai miatt az alig lehetséges, nem ártana orvoshoz fordulnai, mert lehet, hogy az illetőnek alvási apnoéja van. Ha így van, a jövőben a jogosítványa is odaveszhet.

   Az alvási apnoe – a görög eredetű apnoe szó jelentése: légvétel nélküli – egy akár súlyossá is válható alvászavar, amelynek során a légzés alvás közben időről időre kimarad, majd újra elindul. Hamarosan ezt is vizsgálják majd a jogosítvány szerzésekor, vagy hosszabbítása esetén.

Naponta három orvos és két ápoló megy külföldre dolgozni. E lehangoló hír a napokban látott napvilágot, de egyáltalán nem csapta ki a biztosítékot a mind magasabb ingerküszöbbel rendelkező magyar polgárok körében. Sajnálatos módon a tendencia nem csak az egészségügyet érinti.

   Az egészségügyben, szolgáltatási szektorban, valamint az informatikában dolgozók többsége bármikor külföldre költözne, ha felajánlanának neki egy állást – derül ki a The Network, a Boston Consulting Group és a Profession.hu kutatásából.

Május közepén számoltunk be arról, hogy Csak fuss! címen megjelent a Vétó alapító-főszerkesztőjének legújabb, sorrendben negyedik novelláskötete. A nyár elején tette közzé a szerző Lopott éjszakák címen az első hangoskönyvét, és ezekkel még korántsem volt vége az újdonságoknak.

   Tegnaptól újabb két mű érhető el Máté G. Péter alkotásai közül. Egyidejűleg vált olvashatóvá, hallgathatóvá a Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatában a Véres galamb és A szakállas angyal. Ez utóbbi egy közel háromórás hangoskönyv formájában.