Nem csak a nagyvárosok útjain hagyott kemény nyomokat a múló tél, de a kisebb települések aszfaltútjait is tenyérnyi darabokra törte helyenként a fagy, vagy éppen ütött félautónyi futóműgyilkos kátyúkat az úttestbe. Vélhetően a rossz állapotú úttestek évekig csak romlani fognak tovább.

   Nem így a szomszédban, ahol Szólj Bécsnek! a neve annak a mobiltelefonos alkalmazásnak, amellyel mostantól néhány kattintással, a helyszínről be lehet jelenteni a kátyút, a hibás közlekedési lámpát vagy a teleszemetelt parkot az osztrák főváros közterület-felügyelőinek – írta az Iho.hu.

Nyugaton élő magyarok tapasztalhatják, hogy ha betegek lesznek, sokszor csak az ápolóig, az orvos asszisztenséig jutnak el panaszukkal, aki ellátja őket tanáccsal és esetenként gyógyszert is ajánl bajukra. Hamarosan itthon is gyógyíthatnak majd a majdnem orvosok.

   A három vidéki orvosi egyetemen már ősztől elindul az idehaza kiterjesztett hatáskörű okleveles ápolónak nevezett szakemberek képzése, akik többek között a háziorvosi praxisokban és a sürgősségi osztályokon is tevékenykedhetnek majd – olvasható a Magyaridők.hu írásában.

Olyan világban élünk, amelyben minden okosodik. Okos a telefon, a háztartási gép, egyre több lakás, miért pont a postai bélyeg ne okosodna? Természetesen egyelőre még nem tud annyit, mint egy okostelefon, de a fejlődés nem áll meg.

   A svájci posta által kibocsátott interaktív bélyegek első ránézésre semmiben sem különböznek a hagyományos társaiktól. Azonban az alkalmazott témáknak és az okostelefonokra elérhető alkalmazásnak köszönhetően hamar láthatóvá válnak a különbségek – írta az Sg.hu.

Az 1990 előtti körzeti orvosi rendszerben felnőttek megszokták, hogy ha beteg a gyerekük, akkor csak betelefonálnak a rendelőbe és az orvos házhoz megy. Ma is kihívható a házi gyerekorvos, de sokfelé csak nagyon indokolt esetben megy házhoz.

   Köteles-e kimenni a háziorvos a beteg gyermekhez, és ha igen, mennyiért, vagy kérhet-e egyáltalán pénzt ezért a szolgáltatásért a doktor? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Mno.hu.

A modern autók többféle életmentő, testi épséget óvó eszközzel is rendelkeznek, de mégis előfordulhat, hogy vesz valaki egy autót, és csak egy balesetnél derül ki, hogy mindaz, amire életét bízta, nem is működik a járművében.

   Több százezer magyarországi autóból hiányozhatnak a légzsákok és az azokat kiegészítő legfontosabb közlekedésbiztonsági, utast védő berendezések – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) csütörtökön az MTI-vel.

A virágpor, vagyis a pollen a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó finom por, amely a világ népességének akár 20%-a számára pollenallergiát okoz. Számukra a csodálatos kikelet, a tavaszi megújulás maga a rémálom.

  A pollenallergia oly gyakori allergiás megbetegedés, hogy hamarosan Magyarország lakosságának a fele szenved majd a tüneteitől. Számukra rossz hír, hogy megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Sokáig egyetlen volt, ma a legnagyobb újságíró szakmai szervezet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ, amely egy meglehetősen zaklatott időszak után választott új elnökséget. Az elnök egy Gárdonyban élő újságíró lett.

   Hargitai Miklós, a Népszabadság korábbi és a Népszava jelenlegi munkatársa lett a sajtószakmai szervezet elnöke, munkáját nyolctagú elnökség segíti. A szakemberre nem kisebb feladat vár, mint a szervezet megújítása.

A velencei-tavi településeken mostanában is szinte lépten-nyomán lehet találni eladó ingatlant, de akik most árulják nyaralójukat már több bevételre számíthatnak, mint egy-két évvel ezelőtt.

   A Velencei-tónál lezajlott fejlesztések jelentősen emelték a keresletet az elmúlt másfél-két évben. A Kápolnásnyékhez közeli partszakasz, valamint az északi oldalon Sukoró lett népszerűbb, főleg a panoráma miatt. Egy év alatt 18-20 százalékos volt az árnövekedés – írta az MTI.

A kutyás gazdák sokszor elmélkednek azon, hogy vajon hány éves is szeretett négylábú barátjuk, ha a korát emberi évekre számítják át. Nos, erről többféle kalkuláció is ismert, a legtöbben általában héttel szorozzák a kutya korát és így kapnak egy emberi életkort.

   Van olyan számítás, amely az első két évet összesen húsz évnek számolja, a továbbiakat pedig néggyel szorozza, vagyis ily módon számolva egy hétéves kutya mindössze negyven emberi évet számlál csak. Ugyanakkor a nagytestű kutyák hetedik életévük betöltése után már idősnek számítanak.

Örülhetnek a Közép-Dunántúlon élők, hiszen e terület volt hazánkban a legversenyképesebb az elmúlt évben. Az persze már más kérdés, hogy ez az eredményesség az unió 263 régiója között csak a 205. helyre elegendő.

   Az Európai Unió a hét elején közölte a régiók versenyképességi statisztikáit. Sajnálatos módon a magyarországi hét régió közül egye sem éri el az EU átlagot – derül ki a 444.hu összeállításából.

Ahogy a jó idő beálltával megjelennek a nyaralótulajdonosok a velencei-tavi településeken, máris érezni lehet innen-onnan az elszáradt ágak, növényzet égetésének füstjét. Ez a füst aztán a kedvező szélnek köszönhetően igen sok embernek okoz kellemetlenséget

   Sokan ugyanakkor túl azon, hogy nem törődnek a szomszédokkal, még az alapvető tűzvédelmi előírásokkal sincsenek tisztában. Az új szabályok szerint ugyanis tilos a belterületi ingatlanok használata nyomán keletkezett hulladék szabadtéri égetése.

A Velencei-tó tájékán a nyári hónapok kivételével nagy a csend és kevés az ember az utcákon. A turisztikai szezonban ugyanakkor sokszorosára nő a térségbe látogatók száma, mindenfelé üdülök, szórakozni vágyó emberek vannak.

   Ilyenkor a gárdonyi rendőröknek is megsokszorozódik a munkája, hiszen a békés nyaralók közé könnyen keveredhetnek bűnözők is, akik éppen a sokaságot akarják kihasználni, igaz, telente pedig a rosszban utazók, a kihalt üdülőterületeket látogatják előszeretettel.

Modern világunkban a statisztikusok mindent mérnek, összehasonlítanak és rangsorba állítanak. Így például a világ lakosainak alkoholfogyasztását is. A WHO minap napvilágot látott 2015-ös adatai szerint igen kiválóak vagyunk Európában, már ami az egy főre jutó alkoholfogyasztásunkat érinti.

   Az adatokat nézve kiderül, hogy mi magyarok – a 15 évnél idősebbeket vették figyelembe – a vizsgált 53 ország közül a 10. helyen végeztünk a nem kevesebb, mint fejenkénti több mint 12 literes éves alkoholfogyasztásunkkal.

Nyakunkon a tavasz, a költöző madarak is útra kelnek, az első fekete gólya már haza is ért. A madaraktól nem csak szebb és érdekesebb a világunk, de mint kiderült, jót tesz a látványuk az egészségünknek is.

   Azok az emberek, akiknek a környezetében madarak élnek, bokrok és fák vannak, kevésbé szenvednek depressziótól, szorongástól, stressztől – vélik a University of Exeter, a Brit Madártani Egyesület és a University of Queensland kutatói. Minderről a az Eurekalert.org cikke nyomán a Független.hu írt.

Nagyon hosszú ideig a C-vitaminban volt minden bizalmunk, úgy gondoltuk, minél rendszeresebben és többet szedünk belőle, annál inkább elkerülnek a nyavalyák bennünket. Mostanra kiderült, még a nátha ellen is inkább a D-vitamin véd.

   Bár kora tavasszal a magyarok 95%-a, jelentős részük kritikus mértékben szenved a D-vitamin hiányában, továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda annak megfelelő pótlásra – írta a Moot.hu írására hivatkozva a Drportal.hu.

A mindennapi közbeszédben folyamatosan jelen van a depresszió szó, vagy azért, mert lehangoltnak, borúlátónak érezzük magunkat, vagy mások viselkedéstét jellemezzük ezzel. A depresszió eredetileg egy pszichiátriai megbetegedés, amelytől egyre többen szenvednek.

   Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmúlt tíz évben drasztikusan nőtt a depressziósok száma világszerte. A szorongásos zavarokkal küszködők aránya is jelentősen, mintegy 18 százalékkal emelkedett 2005 és 2015 között – írta az Euronews.com.

Öröm hallani a kormányzati szószólóktól, hogy intézkedéseiknek köszönhetően látványosan csökkent a kórházi várólisták hossza, vagyis az egyes vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz szükséges várakozási idő. Kár, hogy mindezt a betegek zöme nem érzi.

   Hiába csökkent a várólistán szereplő betegek száma az elmúlt több mint fél évben, ennek ellenére a várakozási idő emelkedett – ez derül ki a Nemzeti Egészségbiztosításialap-kezelő adataiból. A tényekről a Magyar Nemzet írt.