Manapság aki egy orvosi vizsgálatra, műtétre vár, jól teszi, ha megismer mindenféle túlélőtechnikát annak érdekében, hogy még életben legyen, amikorra időpontot kap. De, ha csak egy kisebb problémával fordul az illető orvoshoz, akkor is jól teszi, ha aznapra már nem tervez más elfoglaltságot.

   Semmi nem indokolja, hogy egyetlen beteg is jövő évi, főleg hogy még annál is későbbi műtéti időpontot kapjon. Az egészségbiztosító ezért a jövőben az eddiginél is jobban kontrollálja a kórházi várólistákat, és hozzálát rendet tenni a szakrendelési előjegyzési listákban is – írta a Magyaridők.hu.

A modern kor embere mindinkább szembesül az energiaéhséggel és a levegőszennyeződéssel. Most egy új technológia, amely hidrogént nyer ki a levegőből, miközben a szennyezett levegőt is megtisztítja, egyszerre segítene megoldani a két gondot.

   Ráadásul mindehhez csak napfénynek kell kitenni az új eszközt az Antwerpeni Egyetem és a Leuveni Egyetem kutatói szerint, akik kifejlesztettek egy levegőtisztító és hidrogéngyártó készüléket – írta a Független.hu a Sciencedaily.com cikke nyomán.

Jóval több, mint négy évtizede a Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) agárdi sporttelepe ad helyet a velencei-tavi vízi sport és turisztikai évadnyitó ünnepségnek. Az esemény rendre helyet és alkalmat ad a tókörnyéket érintő nagyobb fejlesztések bejelentésének. Idén sem volt másként.

   Május 6-án, szombaton az égiek is megkönyörültek a sportolókon, az ünnepség vendégein és szónokain, hiszen a pénteki és vasárnapi esőzések között éppen annyi pihenőt tartott az időjárás, hogy mindenki jól érezhesse magát.

A világunk, vagyis a Föld nevű bolygó egy igazán színes, izgalmas, látványos hely, ahol igencsak lélegzetelállító események zajlanak a nap minden pillanatában. De nem volt ez mindig így.

   Valószínűleg sivár, lapos és néhány kis sziget kivételével szinte teljesen víz alatt volt a Föld 4,4 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg apró ásványszemcsék elemzéséből ausztrál kutatók.

Vidéken közel sem ritkaság a kerékpáron közlekedő ember, ráadásul ott ahol kerékpárutak épülnek, látványosan szaporodnak a szabadidős kerékpározók is. A Velencei-tó kerékpárútjain jó időben sokszor már olyan nagy a forgalom, mint egy nagyvárosi közúton az autók forgatagában.

   A magyar lakosság bicikli-párti, a 18-69 évesek közel 70 százaléka rendelkezik saját kerékpárral és 65 százalékuk, ha csak alkalmanként is, de szokott kerékpározni, ötödük szinte minden nap biciklire pattan – derül ki a legfrissebb Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásból.

A fejlett társadalmak sajátossága, hogy folyamatosan csökken a népességük száma. A szülőképes nők körében mind alacsonyabb a szülési kedve és emiatt az egyes társadalmak elöregszenek, lélekszámuk fogy.

   Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban – olvasható a Porfolio.hu összeállításában.

Míg a hatóságok bőszen küzdenek a parlagfű-mentességért, az orvosok a parlagfű-allergia kiváltotta bajok ellen, addig ma már kapható parlagfűből készített gyógyhatásúnak mondott csepp, olaj, tea, tabletta is, amelyeket mind többen fogyasztanak.

   Veszélyekkel járhat a parlagfű-készítmények hosszú távú fogyasztása, mutatták ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a vizsgálatsorozatukban, amelynek eredményeit a PLoS One tudományos folyóiratban ismertették.

Bevetted a gyógyszereket? Vajon hány magyar családban hangzik el ez a kérdés esténként? Nos, a helyes választ nehéz lenne megmondani, de mint nemrégiben kiderült, ahogy korosodunk, úgy szorulunk rá a különféle készítményekre.

   A magyarok fele szed gyógyszert, alig többen, mint az uniós átlag – derül ki az Eurostat felméréséből. A kutatás eredményeiről a Hvg.hu írt.

Alighanem minden családban vannak még elfekvő hangkazetták, azok, amelyekhez egykor asztali lejátszókat, majd walkman-eket használtuk. Ma a CD-k, Blu-ray-ek, MP3-ak világában furcsa lenne, ha valaki kazettát használna, pedig egy új, ügyes eszköz ismét használhatóvá teheti azokat.

   Az Elbow honlapján fedeztük fel azt az eszközt, amely megváltoztathatja a hangkazettákhoz való viszonyunkat. S bár abban nem hiszünk, hogy ez a hangrögzítési mód újra divatba jönne, mégis ezzel a szerkezettel érdemes lesz elővenni elfeledett felvételeinket.

Lássuk be, mára oly sok jelszót és azonosítót kell megjegyeznünk, még ha csak néhány digitális eszközzel rendelkezünk is, hogy az vagy a biztonság kárára megy, mert annyira könnyen megjegyezhetőket alkalmazunk, vagy nemes egyszerűséggel elfelejtjük kódjainkat. Várható volt, hogy változás lesz e téren.

   Május elsején lezárult az amerikai NIST (National Institute of Standards and Technology) által jegyzett új, digitális azonosságkezelési irányelvek (Digital Identity Guidelines) nyilvános vitája. A tervezet alapjaiban átgondolt jelszókövetelményeket tartalmaz – olvasható a Biztonságportál.hu írásában.

Mind többen érzik, értékelik úgy, hogy baj van a magyar közoktatással, ezen belül a felsőfokú oktatással. Mindez oda vezetett, hogy mára már több mint tízezer magyar fiatal tanul külföldi intézményekben.

   Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága. A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek – írta az Abcúg.hu.

Még éppen csak kezdenek kisimulni az idegek a visszavont kútadó-tervezet után és máris tele van az internet az újabb „hangulatjavító” intézkedés tervével, az ebrendészeti hozzájárulás elnevezésű adó kivetésével. A hír igaz, de...

   Szerdán sokaknál csapta ki a biztosítékot az Állatportál.hu híre, miszerint a kormány új kutyaadót adót vezet be. Oly sokakat idegesített fel mindez, hogy már tüntetést is terveznek a Parlament elé. Ahogy a Portfolio.hu írta, nincs szó újdonságról, ez az adó már 2012 óta létezik.

Mindannyian ismerünk olyan embereket (ha nem éppen mi magunk vagyunk ilyenek) akik mindig és mindenért aggódnak. Akik másként élik meg a világot, úgy vélik, hogy az aggodalmaskodó embereknek nagyon rossz, hiszen egyetlen nyugodt percük sem lehet, ráadásul rámennek mások idegeire is.

   Egy amerikai pszichológus szerint az állandó aggodalmaskodás nem is olyan rossz az egészségnek, mint ahogy elsőre tűnik. Sőt, motivációs tényezőként is hathat, annak ellenére, hogy a sokéves kutatások azt mutatják, az aggódás gyengíti a szervezetet – írta az Origo.hu. De a helyzet nem ilyen egyszerű.

Ha két ember találkozik, hamarosan az egészségre és az időjárásra terelődik a szó, azon belül is mindazokra a bajokra, amelyeket általában az időjárásra fogunk. Az időjárás pedig nagyon is változékony, sok minden fogható rá.

   Az időjárásra érzékenységet meteoropátiának is nevezik. A meteoropátia bizonyos körülmények között a teljesítő- és koncentrációs képességet, a közérzetet vagy akár a lelkiállapotot is negatívan befolyásolhatja – olvasható a Webbeteg.hu összeállításában.

A mamahotel kifejezés azt az állapotot jelenti, amikor az ivarérett, önmagát ellátni képes fiatal felnőtt a szülői szolgáltatás és az olcsó megélhetés megtartása érdekében nem kezd önálló életet és továbbra is a szülők gondoskodását, az otthonlakás előnyeit élvezi.

   Egy átlag európai fiatal 26,1 évesen költözik el a szülői házból, a férfiak átlagosan két évvel többet töltenek a mamahotelben, mint a nők – tájékoztatott az Eurostat. Minderről a Kamaraonline.hu írt.

Mind több család szembesül azzal, hogy idős hozzátartozóit el kell látnia, segíteni a számukra egyre nehezebbé váló állapotuk elviselését. Különösen nehéz a sokat fekvő idős emberrel, akit még a család féltése is ágyba kényszerít.

   Egy kutatás szerint többet árt, mint használ a kórházban fekvő idős betegek mozgásának korlátozása, amelyről az Eurekalert.org cikke nyomán a Független.hu írt. Nyilván a tapasztalatok otthonra is vonatkoznak.

Hazánkban annak ellenére a daganatos megbetegedések a legrettegettebbek, hogy még mindig a szív- és érrendszeri okok vezetnek a legtöbb elhalálozáshoz. Jó hír, hogy a daganatos betegségekbe ma már nem kell feltétlenül meghalni.

   Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) felmérése szerint 2006 és 2013 között 12-13 százalékkal javult a rákos betegek gyógyításának eredményessége Magyarországon. Ezt az intézet főigazgatója jelentette ki az állami hírtévé egyik műsorában.