Júliusban örömmel adtunk hírt arról, hogy az egész országra kiterjedő jégkármentesítő rendszert üzemelnek be idén májustól. Akkor úgy véltük cikkünkben, hogy ha azt az évet átvészeljük, 2018-ban már nem kell félnünk a jégesőtől, de ez azért csak részben igaz.

   A májusban induló, az egész országra kiterjedő jégkármérséklő rendszer (Jéger) csak biztosítással együtt nyújt hatékony védelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerint.

Ha a magyar 70 év felettieket kérdeznék meg arról, hogy ők mennyire boldogok, valószínűleg más eredménye születne egy ilyen irányú felmérésnek, mint az általunk boldogabbnak tartott országokban. Bár már hetven év megélése is oka lehet az örömnek, hiszen ez közel sem adatik meg mindenkinek.

   Hetvenéves korunkban leszünk igazán boldogok – írja cikkének címében a Ténygyár.hu. Mindezt egy most publikált, az Egyesült Államokban 3000 ember megkérdezésével készült kutatás eredményre alapozza, de egy 2016-ban, az Egyesült Királyságban végzett felmérés is ezt mutatta ki.

Mindenkinél komoly pánikot okoz az adóhatóság ellenőrzése, még ha a legnagyobb rendben is intézi, dokumentálja az ügyeit, vallja be adóköteles jövedelmét és fizeti is adókat. Mostantól bár ellenőrzés továbbra is lesz, legalább a hatóság embereinek látogatásától nem kell tartani.

   Papírmentes, online ellenőrzési rendszert vezetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A rendszer bevezetésével az ellenőrzésre kiválasztott adózónak az iratanyaggal nem kell felkeresnie az adóhivatalt, a szükséges dokumentumokat egy kattintással elküldheti.

Ma még az emberek zöme csak legyint, ha a mesterséges intelligenciáról hall, hiszen hol van az még attól, hogy őt bármilyen szinten is érintse. Pedig, ahogy fejlődik e technológia, úgy kerül majd veszélybe egy több munkakör.

   A Pega piackutató cég által világszerte megkérdezett 845 felsővezető 72 százaléka véli úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika terjedése drámaian csökkenti majd az elkövetkező évtizedben a középvezetők számát – írta a Computerworld.hu.

A minap az egyik közkedvelt tévés főzési műsorban egy indiai származású hölgy osztotta meg a nézőkkel kedvenc receptjét, amelyet mifelénk is el lehet készíteni. Feltűnő volt az indiai konyhára jellemző bőséges fűszer és közöttük a sok fokhagyma használata. Persze úgy könnyű, ha nem zavar valakit a fokhagyma okozta szájszag.

   De vajon mit tegyünk, ha hétköznap, éppen egy megbeszélés előtt tálalnak fel nekünk egy erősen fokhagymás fogást az ebédnél? Hagyjuk ott, vagy vállaljuk a fokhagymaszagot? Korábban a Vétó már megírta, akit zavar, hogy fokhagymás a lehelete rágcsáljon almát, salátalevelet.

Azt senki sem vitathatja, hogy igen nagy befolyással van az életünkre, gondolkodásunkra az internet, azon belül pedig a közösség oldalak hírfolyama. Sajnálatosan azt a nemzeti választások alkalmával már megláthattuk, hogy mire képesek az álhírgyárak. Például arra alkalmatlan embert is vezetővé tehetnek.

   Az álhírek gyártói névtelenek, láthatatlanok, de kártételük hatalmas, olyannyira, hogy akár ölhetnek is, vagy hatalmas járványokat indíthatnak el, például ha azt sulykolják, hogy a védőoltások károsak és a szülők ne oltassák be gyerekeiket, vagy önmagukat.
   

Az, hogy furcsa az időjárásunk, csak igen visszafogott jellemzése annak, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk. A néhány hideg napot kora tavaszi nappali meleg váltja fel, majd megmutatja magát a hó, hogy aztán ismét a januári tavasz köszöntsön ránk. Nem csak a természet, de az emberi szervezet is megsínyli mindezt.

   A szélsőséges időjárási jelenségek legfőbb okai a futóáramlatok az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint. A futóáramlatok, a klímát nagyban befolyásoló légáramlatok, jelenleg a megszokottnál délebbre jutnak – mondta el a szervezet szóvivője, Clare Nullis Genfben.

Igazi népeledelnek számít, kevesen vannak, akik nem szeretik az ízét, ráadásul egy zsemlében tíz deka belőle már tisztes reggelinek, vagy tízórainak számít, de sokan még ebédre is párizsis szendvicseket esznek. Vagyis korántsem mindegy, hogy a mindennapi parázsink milyen minőségű.

   Magyar, osztrák és német gyártású sertéspárizsikat teszteltek a Nébih szakemberei. A hatóság honlapján pénteken tették közzé a vizsgálat eredményeit, amelyből kiderül, hogy egyedül egy osztrák termék víztartalmával volt gond – írta a Hvg.hu.

Felmérések, de inkább becslések szerint Magyarországon a lakosság mintegy egyharmada szenved aranyér betegségben. Sokan eltitkolják betegségüket, pedig a friss vér látvány a vécécsészében igen megrendítő, ahogy az aranyérrel kialakuló kellemetlenségek, fájdalmak is megviselhetik az embert.

   A kellemetlen tünetekkel járó aranyér kialakulásához nem csupán a genetikai hajlam járul hozzá. A hétköznapok során is akad néhány tényező, amelyekre odafigyelve mindenki sokat tehet az aranyér kialakulásának megelőzéséért. A betegségről a Menshealth.com cikke nyomán a Házipatika.com írt.

A magyar emberek sokszor érzik úgy, hogy túl sokat dolgoznak, hosszú a munkahelyükön töltött idő és arra gondolnak, hogy bezzeg nyugaton mennyivel jobb a munkavállalók dolga. De vajon tényleg jobb?

   Átlagosan 40,3 órát dolgozik hetente egy teljes időben foglalkoztatott az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat. Minderről a Kamaraonline.hu írt. 

Az szinte mindenki előtt világos, hogy a világ útjait járó mérhetetlenül sok autó által kibocsátott szennyező anyagok, az ipari nagyüzemek légszennyező füstje, vagy a téli fűtéssel a levegőbe kerülő korom cseppet sem alkalmas a belégzésre. Pedig az emberek zöme ilyen anyagokkal kevert elegyet szív be minden légvétellel.

   A légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt a közegészségügyre – derült ki a Yale Egyetem és Columbia Egyetem kutatói által készített idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) adataiból.

Azt nem mondhatjuk, hogy már vártuk, de mindenképpen számítanunk kellett arra, hogy az idei influenzajárvány is elér olyan szintet, amikor egy jó darabig nem lesznek látogathatók a kórházakban fekvő betegek. Nem örömteli a hír, de elérkezett ez az idő.

   A Fejér Megyei Kormányhivatal a betegek védelme érdekében január 26-tól kórházi látogatási tilalom elrendelésére hívta fel a megye valamennyi fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményét. A rendelkezés minden kórházi osztályra érvényes – tudatta hírlevelében a hivatal.

Aki azt gondolja, hogy a kulacs már csak a múlt használati tárgya, gyorsan felejtse ezt el, hiszen kulacsot viszünk magunkkal gyalogos, kerekpáros, vagy vízi túrákra, a gyerekünk abban visz üdítőt, vagy kakaót az iskolába és még ezernyi más módon is használhatjuk e remek italtárolókat. Van tehát értelme fejleszteni.

   Olyanról már mi is írtunk, hogy feltalálták a levegőből vizet előállító kulacsot, de ha a víz helyett valami mást akarunk a palackban tartani, nem árt időnként kimosni, kitisztítani. De a kulacsokat nehéz mosogatni, kivéve a Quartz Bottle-t, amelyet úgy terveztek, hogy egyáltalán ne is kelljen tisztítani – írta a Geeks.hu.

Pár év múlva Gárdony lehet Fejér negyedik legnagyobb városa címen nemrégiben írtunk a Velencei-tó térségének legnagyobb településéről, a lélekszámban is dinamikusan növekvő, Agárdot, Dinnyést is magába foglaló Gárdony városról. A tókörnyék településeinek ingatlanjai iránt a kereslet továbbra is töretlen.

   Egyre nagyobb az érdeklődés a fővárosi külső kerületek és az agglomeráció kertes házai iránt. Többen akár a Velencei-tóig vagy a Balatonig is elmennek, és onnan ingáznak Budapestre vagy Székesfehérvárra – összegezte a Nyaralóból otthon című ingatlanpiaci körképében a Népszava.hu.

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény tavaly év eleji módosítása kötelezővé tette, hogy a már meglévő, hanghívásra szolgáló feltöltőkártyás hívószámok előfizetőinek személyazonosságát ellenőrizzék a szolgáltatók. 2017-ben ez sokaknak órákig tartó sorban állást, idegeskedést jelentett. De ezzel még nincs vége.

   Idén mintegy 3,5 millió feltöltős SIM-kártyánál kell elvégezni a jogszabályban előírt éves adategyeztetést, amelyet a szerződéskötéstől számított fordulónapokon kell végrehajtani – közölte a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI érdeklődésére.

Szinte már közhelyszerű annak kijelentése, hogy a világ fuldoklik a szemétben, a városok szemétlerakói színültig vannak, ahogy a tengerekben, óceánokban is lassan több a hulladék, mint a hal. Az Európai Unió országai is megtermelik a maguk nem kevés szemétmennyiségét.

   Egy magyar átlagosan évente 379 kiló szemetet termel, vagyis naponta több mint egy kilónyit – írta a Hvg.hu az Eurostat összesítése alapján. Jó hír viszont, hogy ezzel jócskán a 480 kilós EU-átlag alatt van Magyarország.

Az egészségügyi világszervezet, a WHO 2014-es adatai szerint évente a világban több mint 14 millió embernél diagnosztizálnak rákot, és az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám eléri a 19, 2034-re pedig a 22 milliót.

   Magyarországon évente 80 ezer új rákbeteget diagnosztizálnak, és 30 ezren bele is halnak a daganatos betegség valamelyikébe. Éppen ezért fontos, hogy a rákkutatásban tavaly is komoly sikereket ért el a tudomány. Minderről a Medicalnewstoday.com cikke alapján a Drportal.hu írt.