Aki a Velencei-tó legnagyobb településén, a már több mint tizenegyezer lakosú Gárdony városban (Agárd, Dinnyés, Gárdony) sétál, lépten-nyomon eladó ingatlanokba, többségükben nyaralókba botlik, és nincs ez másként más velencei-tavi településeken sem. Napjainkban újra keresettek lettek a nyaralók.

   Országosan megduplázódott a kereslet a nyaralók iránt a két évvel ezelőttihez képest – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője az állami hírtelevízió vasárnap reggeli műsorában.

Egy ideje hozzászokhattunk már, hogy rendre új bakjegyekkel kell megismerkednünk, megszoknunk azokat. Ez utóbbi különösen az idősebbeknek nehezebben megy, ráadásul egy-két bankjegy a figyelmetlen szemlélő számára színében, rajzolatában hasonlít is a másikra. Persze az újaknál is ugyanaz a lényeg, mint a régebbieknél, hogy sok legyen a zsebünkben belőlük.

   A 2017 előtt kibocsátott 1000 forintos bankjegyekkel még két hónapig, október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során, ugyanis október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – olvasható a jegybank hivatalos oldalán, az Mnb.hu-n.

Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tisztán elektromos autók, de még a hibridek sem számítanak igazán népautóknak, elég ha csak az igen borsos árukra, vagy az egy töltéssel megtehető viszonylag rövid távolságokra gondolunk.

   De ahogy csökken a fosszilis energiahordozó, vagyis a kőolaj, úgy nyerhet majd mind nagyobb teret a villanyautó, vagy valami más, megújuló energiával működő jármű. A Feol.hu információi szerint hamarosan 17 elektromos töltő létesül Fejérben.

Ahogy idősödik egy ember, úgy kell lemondania mind több korábban még természetes tevékenységéről. Vannak, amelyek nehézzé válnak, vagy fájdalmat, kellemetlenséget okozóvá. Sok idősebb ember mondja például azt, hogy neki már csak az evés élvezete maradt, de egészségi állapota miatt már arról is le kell mondania.

   Természetesen teljesen nem lehet elhagyni az evést, de megfontoltabban, a megfelelő étrendet követve még így is örömteli lehet egy-egy étkezés. A Semmelweis.hu cikkéből kiderül, hogy mindenképpen kevesebbet és változatosan kell étkezniük az időseknek.

Sokkal egyszerűbb egy plasztik kártyát elővenni, és a terminálhoz érintve pár másodperc alatt fizetni vele, mint a pénztárcából, zsebekből előkotorászott készpénzzel. De ez csak kényelmi szempont, a kártyás fizetésnek komoly gazdasági hatása is van. Magyarországon meglehetősen nehezen kaptak rá az emberek az ilyen fizetési módra.

   A kártyabirtokosok bő egynegyede minden lehetséges esetben igyekszik készpénzmentesen fizetni, ami 10 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-os adatfelvétel óta – tájékoztatta az MTI-t a Nézőpont Intézet hétfőn. Míg két évvel ezelőtt 800 ezer ember használt lehetőség szerint minden fizetéskor bankkártyát, manapság már 1,4 milliónyian - írta a Napi.hu..

Ha tévé elő ülünk, moziba megyünk, óhatatlanul is vágyunk valamilyen rágcsálni valóra. Otthon ez viszonylag könnyebb feladat, csak be kell nézni a spájzba, vagy a hűtőszekrénybe, de már a modern mozikban sem lehet ez gond, szépen bővül a kínálat. Ennek ellenére még ma is a pattogatott kukorica az első számú kedvenc.

   A pattogatott kukorica már az 1800-as években hatalmas népszerűségnek örvendett az utcai mulatságok, karneválok, vurstlik látogatói között. Az első gőzzel működő pattogtatógépet 1885-ben szabadalmaztatták, ettől kezdve igazán egyszerű volt nagy tömegesen árulni az embereknek az illatos, sós, meleg ropogtatni valót – írta a Sóbors.hu.

Aki manapság arra kényszerül, hogy meglátogasson egy egészségügyi intézményt, vagyis orvosra van szüksége, sokszor szembesül azzal a ténnyel, hogy kevés a doktor és akik dolgoznak, igencsak leterheltek, agyonhajszoltak. Ehhez képest most kiderült, hogy soha ennyi orvos még nem dolgozott Magyarországon, mint napjainkban.

   2017-ben 39 132 orvos dolgozott Magyarországon, vagyis tízezer lakosra 40 orvos jutott. A Központi Statisztikai Hivatalnál 1960-tól állnak rendelkezésre ezek az adatok, és korábban soha nem volt ilyen magas ez a két szám – írta a Porttfolio.hu.

Egykor a házasságközvetítők segítettek a hölgyek, urak társkeresésében, majd az apróhirdetések kora következett, ma pedig a hatalmas kínálatot biztosító online társkeresők idejét éljük. Napjainkban oly sok ilyen jellegű portál működik, hogy – gondolhatnánk – aki nem talál társat, az csak magára vessen. Persze a helyzet azért ennél sokkal összetettebb.

   A nagyravágyás, a tömör üzenetek és a türelem az online randizás szentháromsága – derül ki a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányból. A demográfiai szempontból sokszínű mintát New York, Boston, Chicago és Seattle lakossága szolgáltatta, a kutatók pedig 2014. januárjának üzenetterméséhez férhettek hozzá, természetesen anonim módon – írta a Qubit.hu.

Diákként az ember, úgy érzi, hogy a világ valamennyi ismeretét, tudását el akarják sajátíttatni vele. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol még mindig poroszos oktatás zajlik, amely szerint a diákba minél több tudást kell beletölteni, pedig ez a magolás alapú tanítás rosszabb eredményekkel jár mint a nyugati társadalmak megértésen és alkalmazáson alapuló oktatása.

   A magyarok mintegy fele úgy érzi, hogy a napi munkájához használt tudásának csak kevesebb, mint felét szerezte az iskolában – derül ki az OTP Bank megbízásából a Ténygyár Kft. által készített reprezentatív kutatásából, amely a munkavállalók tudásszerzési forrásait, fejlődési igényüket és ebben a munkáltató szerepét vizsgálta. Minderről a Computerworld.hu írt.

Szögezzük le: tökéletes sajtószabadság nem létezhet, hiszen egy-egy médium munkatársainak mindig meg kell felelniük valakinek, vagy valaminek, ha másnak nem, hát a fizetésüket adó tulajdonos elvárásainak. Ennek ellenére a majdnem teljesen szabad közlés és a hírek, vélemények elhallgattatása között igen széles a skála, nagyon nagyok az eltérések. Például egyelőre e sorok is szabadon olvashatók.

   A neves angol újság, videót tett közzé a világon ijesztően romló sajtószabadságról, amelyben külön névvel, arccal megemlítik a magyar miniszterelnököt és az orosz elnököt, mint a kritikus média hírhedt elhallgattatóit – derül ki a The Economist videojából, amelyet a Hvg.hu ismertetett.

Vitathatatlanul korunk egyik, ha nem a legnagyobb hatású eszköze az okostelefon, amellyel kommunikálhatunk, szórakozhatunk, információhoz juthatunk, irodánk lehet és a legfejlettebb készülékek már olyan hatalmas tudásúak, hogy éppen csak mosogatni nem tudnak. De a sok haszon mellett sok kárt is okozhatnak e szerkezetek.

   Kialvatlanság, online zaklatás és eszközfüggőség. A technológia világa sok esetben káros a fiatalokra, egy új kutatás szerint azonban a szülők sincsenek biztonságban. Az új kutatásban a szakértők nemcsak a tech-függő gyerekekkel, hanem a szüleikkel is foglalkoztak – írja a Popular Science, amelyet a 24.hu idézett.

Több mint két évtizeddel ezelőtt az agárdi vasútállomással szemben lévő büfésor parkolójában töltött hosszú hónapokat egy kezdetekben még jó állapotú autó, amely a hetek, hónapok során kezdte elveszíteni jármű jellegét. Eleinte csak a kerekei, majd a motorjának számtalan alkatrésze, végül az ajtajai is lábra keltek. A Tó Tévé akkori riportjából kiderült, a rendőrség feljelentés nélkül nem tehetett semmit.

   Végül is a környezetet csúfító, lopások tárgyát képező, jobb napokat látott autó a rendőrség udvarára került. A történelem most megismétli magát, ezúttal a tóparti város másik vasútállomásának parkolójában, Gárdonyban árválkodik egy ideje egy autóroncs. A roncsot a Hulladékvadász.hu portálnak bejelentő állítása szerint már a rendőrök is szemrevételezték, de az autó egyelőre ott maradt.

Nagyon sok magyar okostelefonhasználó is rendszeresen kommunikál a Viberen, azon az alkalmazáson, amellyel ingyenesen telefonálhat jószerével a világ minden tájára és küldhet üzeneteket. Az ingyenesség persze nem egészen igaz, kell ugyanis hozzá mobilinternet-előfizetés, ami ugyebár Magyarországon nem túl olcsó.

   Kétszer gyorsabb üzenetkézbesítési sebességet ígér az androidos és iPhone-os alkalmazását is megújító Viber. A funkcionális továbbfejlesztés mellé új külső is jár – tudta meg a Hvg.hu.

Naponta kapunk jelzéseket bolygónktól, hogy valamit nagyon elrontottunk és még mindig csak tovább rontunk a helyzetünkön, ahelyett, hogy összefognánk és megmentenénk mindazt, amit a mi világunknak nevezünk. A környezetet, állat- és növényvilágot és ezekkel együtt magunkat. Ehelyett nap mint nap sok lapáttal teszünk a klímaváltozás tüzére.

   A klímaváltozás egyik nagyon nem kívánt velejárója a sarkvidéki jégtáblák olvadása, amellyel olyan régi kórokozók kerülnek elő, mint a pestis vagy a lépfene – mondta el Dr. Rusvai Miklós virológus az állami hírtévé szerdai műsorában.

Furcsa szokás ütötte fel a fejét, amelyet nyilván a célszerűség, és a költségek irányítanak, de tény, mind több szépséges régi épületre kerülnek műanyag nyílászárók, amelyek bár önmagukban semmi kivetnivalót nem jelentenek, a ház korától és stílusától igencsak eltérnek. Felújításkor nagy kérdés, hogy vajon fából vagy műanyagból legyenek-e az ajtók és az ablakok?

   A lakásfelújítás igen költséges tétele a nyílászárócsere, szerencsére meglehetősen ritkán kerül rá sor, akkor viszont érdemes alaposan körüljárni a témát. Már csak azért is, mert saját rezsicsökkentésünknek, spórolási próbálkozásainknak adhatunk egy hatalmas pofont, ha a drágán előállított meleg elillan a megvetemedett nyílászáróknak köszönhetően. A témát az Otthontérkép.hu járta körül.

A nyugdíjasok a társadalom azon tagjai, akik idősebb korban már nem tudják kiegészíteni a többnyire nem túl izmos ellátmányukat, vagyis csak abból a pénzből élhetnek, amelyet hónapról hónapra folyósít számukra az állam. Sajnos jó pár „rendes” ember arra szakosodott, hogy még ezt a kis pénzt is elvegye az idős emberektől, veszélyeztetve létüket, megélhetésüket.

   A nyugdíjasok néhány egyszerű szabály betartásával hatékonyan védekezhetnek a készpénzautomaták használata során rájuk különösen leselkedő veszélyekkel szemben. A betartandó szabályokat a Nyugdíjguru.hu portál szedte csokorba. Megjegyezzük, a most következő tanácsokat nem csak nyugdíjasoknak érdemes megfogadni.

A Vétó gyakran foglalkozik a túlnépesedés igen súlyos problémájával, hiszen ha belegondolunk abba, hogy 1950-ben a mostani lélekszám kétharmadával kevesebben, mindössze két és fél milliárdnyian éltünk a Földön, és hogy manapság már közelebb vagyunk a nyolcmilliárdhoz, mint a héthez, akkor kijelenthetjük: nagy bajban vagyunk.

   Jelenleg mintegy 7,63 milliárd ember él a bolygónkon, az elmúlt években tapasztalt népességnövekedés Nigériában volt a leggyorsabb – írta a Ténygyár.hu. Egyébként akár másodpercnyi pontossággal is ellenőrizhető, a https://nepesseg.population.city/world/ oldalon, hogy most éppen hányan élünk a Földön.