Aki rendszeresen kerékpározik, nagyobb távolságokat tesz meg, tudja, hogy milyen bosszantó lehet, ha kidurran járműve vagy sporteszköze kereke. A felkészültebb bringások visznek magukkal gumijavítót és szerszámokat, de egy defekttel mindenképpen oda az aznapi élmény. Ennek vethet véget az a bringakerék, amely egyáltalán nem bír kidurranni.

   A német BigRep nevű vállalkozás némi uniós támogatás és 3D-nyomtatás segítségével készített egy olyan abroncsot, amit még szándékosan sem lehet kilyukasztani – tudta meg a Hvg.hu.

Magyarországon az ügyes kezű emberek némi túlzással szinte mindent meg tudnak javítani, vagy időlegesen használhatóvá tenni némi szigetelőszalaggal. Úgy tűnik, ami a magyaroknak a „szigszalag”, az a kubaiaknak az óvszer.

   A gazdasági kihívásokkal küzdő kommunista ország, amelyben sok alapvető használati cikk sem található meg, évtizedeken át szenvedett az amerikaiak által kivetett szankciók miatt. Ez viszont kivételesen leleményessé tette a kubaiakat, akik nem szűnnek meg újabb és újabb kreatív felhasználási módokat kiötleni hétköznapi tárgyak kapcsán – írta az Euronews.com.

A nagyvilág szenzációs és veretes eseményeinek áradatában szinte alig-alig látható, érzékelhető, szóra sem érdemes apróságnak tűnik egy-egy segítő kéz, baráti gesztus, adomány. Manapság kevés az értéke – különösen mifelénk – az önkéntességnek, az áldozatkészségnek, a másokért cselekvésnek. Ha így nézzük, még értékesebbnek tarthatjuk egy rászorulókért létrejött alapítvány adakozását.

   Először is kijelenthetjük, hogy tiszteletreméltó, ha a segítségre szorulók maguk is segítenek másokon. A Velencei-tavi Speciális Kutató-mentők Alapítványa kapott ugyanis egy, az életek mentéséért folytatott munkájukat segítő eszközt, mégpedig közadakozásból. Pedig a pénzre az adományozó civilszervezetnek is igen nagy szüksége van.

Az 1996-ban alapított Baptista Szeretetszolgálatot még azok is ismerhetik, tisztelhetik, akik más felekezet tagjai, vagy éppenséggel nem hívők. A szeretetszolgálat ugyanis számtalan olyan tevékenységével került be az elmúlt években a hírekbe és a köztudatba, amelyekkel a bajba jutottaknak nyújtottak segítséget világszerte.

   Most egy uniós pályázatnak köszönhetően Pákozdon logisztikai központot hozhatnak létre. Az új központ alapkőletételére szeptember 10-én, hétfőn került sor. A pákozdi zöldmezős beruházás értéke mintegy 354 millió forint.

Erre a világelsőségre aztán igazán nem lehetünk büszkék, sőt már a kifejezés is elfogadhatatlan ebben az esetben. Szégyennek sem nevezhetjük, hiszen tudtunkon kívül alakul ki nagyon sokunknál ez a kór, sokkal inkább az eddigi összes kormányzat felelősségének, hiszen réges-régen már tehettek volna ellene és nem is keveset.

   Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, évente mintegy 5000 ember hal bele a betegségbe – mondta dr. Fuszek Péter egyetemi adjunktus, gasztroenterológus az állami hírtelevízió szombat reggeli műsorában.

Szakmai becslések szerint Magyarország lakosságának körülbelül egy százalékát érintik a krónikus vírushepatitisz-fertőzések. Mivel e fertőzések húsz-ötven évig lappanganak, nem okoznak jellegzetes panaszokat, az érintettek nagy része nem is tud betegségéről és a fertőzőképességéről.

   A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (Vimor) szeptember 15-én, szombaton országos szűrést szervez a hepatitis C vírussal fertőzöttek felderítésére. A rizikó-felméréssel és felvilágosítással egybekötött szűrés gyors, ingyenes és anonim. A szervezet közölte, a szűrés célja a fertőzöttek felkutatása azért, hogy minél hamarabb megkezdhessék a betegeknél a kezelést, amely ma már gyógyszerekkel jól gyógyítható.

A közelmúltban látott napvilággot az a statisztikai adat miszerint még soha nem dolgozott ennyi orvos egyidejűleg Magyarországon, mint napjainkban. Ez pártállástól függetlenül sokaknál verte ki a biztosítékot, különösen azoknál, akiknek rendszeres orvosi, kórházi ellátásra van szükségük. Ők ugyanis nem látják a sok orvost.

   Sokkolónak is nevezhetnénk azt a hírt, amely szerint a magyar orvosok 42 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát. Minderről a Világgazdaság a KSH egy friss felmérése alapján írt.

Véget ért a nyár és az agárdi hőlégballon karnevállal általában véget szokott érni a nagyobb tókörnyéki rendezvények sora is. Egy ideje viszont még fel lehet idézni a nyár és a vigasságok hangulatát és egy remek napot lehet eltölteni a szabadban Dinnyésen, ahova a szervezők piknikezni várják az érdeklődőket.

   Szeptember 8-án, szombaton nyolcadik alkalommal rendezik meg a Dinnyési Piknik és II. Gyertek át Dinnyésre elnevezésű fesztivált a Dinnyési Hagyományőrző Központban. A pikniken reggel 9-kor meggyújtják a tüzeket a bográcsok alatt, és az esemény este 10-kor zárul.

Az ember megveszi a banánt, és amikor már kezd barnulni a héja, vagyis úgy véli, hogy ez a nem túl drága déligyümölcs végre megérett, laza mozdulattal kibontja a héjából, megeszi, majd ugyancsak egy laza, rutinos mozdulattal a feleslegessé vált héjat a szemétbe dobja. Mint kiderült, ezt nagyon nem kellene tenni.

   A világ legnagyobb részén régóta tudnak valamit, amit a nyugati ember még csak most kezd kapiskálni: a banán héja nem szemét. Sőt, ehető és egészséges. De, aki nem tudja rászánni magát az elfogyasztására, akkor se dobja el, mert sok minden másra is alkalmas – olvasható a Sóbors.hu összeállításában

Korunk egyik igen nagy és egyelőre megoldatlan problémája az elképesztő méreteket öltő műanyag hulladék, amely – jól tükrözi a napokban a Dunában talált negyvenéves tejes zacskó kiváló állapota – akár évszázadok alatt sem bomlik le, vagy a műanyag mikrorészecskék tömege, amelyek már nem csak a tengerekben, folyók vizében vannak, hanem a halakon, vízen keresztül nap mint nap meg is esszük, isszuk azokat.

   Tengervízben lebomló műanyagot fejlesztettek ki a Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársai. Az új anyagot a természetben előforduló mikrobák szén-dioxiddá és vízzé alakítják, így az nem szennyezi tovább a környezetet – írta a Hvg.hu.

Az idősebbek gyakran rosszalják, hogy a mai fiatalok túlzottan szabadosan élik az életüket, naponta más szexpartnerük van és a tartós kapcsolatok helyett az egyéjszakás kalandokat részesítik előnyben. Nem állíthatjuk, hogy ez nem így van, de messze nem olyan mértékben, mint azt sokan gondolják.

   Nemrégiben az Ipsos az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végzett egy izgalmas felmérést. A közvélemény-kutató cég arra volt kíváncsi, mit gondolnak az emberek, mennyi szexuális élményben van része egy hónap alatta a 18-29 éves korosztálynak, és hogy ez mennyiben tér el a valóságtól. Minderről a Ténygyár.hu írt.

A múlt év vége felé kapott szárnyra a hír, miszerint a velencei Velence Korzó üzemeltetője a 2009-es üzemeltetési szerződésre hivatkozva a korábban sokak ellenérzését kiváltó, mára közkedveltté vált létesítmény tetejére 16 lakást építtetne. Az ügy a héten került újra a kisváros képviselő-testülete elé.

   Legutóbb szerdán ült össze Velence város képviselő-testülete, hogy megtárgyalja azt, amiről már évek óta szó van: a Velence Korzó legfelső szintjén, de még a betonpergolák alatti vonalon tizenhat lakást szeretne építtetni az üzemeltető cég – írta a Feol.hu. Ahogy a Fejér Megyei Hírlap korábban megírta, a beruházás nem járna emeletráépítéssel, csak a felső szint néhány, most még teraszként funkcionáló részét építenék be.

Sajnálatos módon mind több ember küzd vesebetegséggel, és sokan egyelőre még nem tudják, hogy hamarosan szembesülniük kell a lehangoló ténnyel: beteg a veséjük. Megdöbbentő adat, hogy hazánkban a lakosság tíz százaléka, vagyis mintegy egymillió magyar ember krónikus vesebeteg.

   Bizonyos bajokat néma betegségeknek, csendes gyilkosoknak tartanak, mert hosszú ideig nincsenek tüneteik, így sokan nem is sejtik, hogy esetleg nincs minden rendben a szervezetükben. A betegség ezalatt fokozatosan tönkreteszi a szerveket, és amikor végre sikerül azt diagnosztizálni, a károsodás gyakran már visszafordíthatatlan, a szövődmények pedig halálosak is lehetnek – olvasható az Egészségkalauz.hu oldalon.

Nem igazán fogadta szép arcával az időjárás a Velencei-tó partfalának felújítását helyszíni bejárás keretében megtekintő újságírókat szeptember 4-én, akik eleinte szakadó esőben figyelhették a munkálatokat. A kellemetlen idő ellenére is látható volt, hogy a Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja című projekt kivitelezési munkálatai rendben zajlanak.

   A tó körül az 1960-as és ’70-es években épült vasbeton szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi, gazdasági szempontból nem felelnek meg már a kor követelményeinek. Többségük elavult, leromlott állapotban van és a partvédőművek, illetve a mögöttes területek magasságának jelentős része sem felel meg az érvényben lévő jogszabálynak – közölte a beruházásért felelős Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Magyarország egyszemélyi vezetőjének és kormányának unióellenes viselkedése, folyamatos harca a szövetséggel szemben sokak számára sejteti azt, hogy a vezető szeretné hazánkat az unió szervezetén kívül látni. Hogy ez milyen károkkal járna a magyar polgárok számára, akiknek amúgy majd háromnegyede uniópárti, még megjósolni is nehéz, bár a Brexit példája sokat sejtet minderről.

A 28 uniós tagország közül Magyarország járna a legrosszabbul, ha kilépne az EU-ból – legalábbis erre jutott tanulmányban a Banque de France. Az elemzés ugyanis minden egyes tagállamról egyesével kiszámolta, milyen veszteségekkel járna számára, ha nem lenne uniós tag, és arra jutott, hogy valamennyi közül Magyarország járna a legrosszabbul – írta az Euronews.com.

Ha az ember csak a kormányzati propagandát hallgatja, olvassa, akkor biztos lehet benne, hogy hazánkban az egészségügy terén minden rendben van. A terület minisztere szerint ráadásul aki betartja a tízparancsolatot, az megelőzheti a legtöbb halálos betegséget is. Ehhez képest, aki egyszer is kórházi, vagy rendelőintézeti kezelésre kényszerül, egészen más tapasztalatokat szerez.

   Ezért cseppet sem meglepő, hogy a magyarok aggódnak a gyógyulásukért felelős rendszer állapota miatt. A megkérdezett magyarok 71%-a júliusban az egészségügyi rendszerért aggódott a leginkább – derült ki az Ipsos legutóbbi nemzetközi felméréséből. Ezzel messze kimagaslunk az egész világon – írta a Portfolio.hu.

Az ember annak közeledtével úgy gondol a nyugdíjra, hogy majd egy szép napon összegyűlnek a kollégák, elbúcsúztatják őt és másnap már élheti a nyugdíjasok kinek keserű, kinek édes életét. A legtöbben nem gondolnak arra, hogy addig még sok elintéznivalójuk van a nyugdíjjal kapcsolatosan.

   A nyugdíjkorhatár közeledtével sok teendője van annak, aki keresőtevékenységet folytat és szeretné igényelni a nyugdíját. A Nyugdíjguru.hu összefoglalta a lényeges tudnivalókat.