A Velencei-tó térségében mindmáig sok minden emlékeztet a pákozdi, vagy más néven pákozd-sukorói csatára, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős ütközete volt. Az 1848. szeptember 29-én, a Velencei-tótól északra, a Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatában Móga János altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics József horvát bán által vezetett seregre.

   Zenés történelmi játékkal emlékeznek a pákozdi csata 170. évfordulójára az 1848-as ütközet helyszínén és időpontjában – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében az Esztrád Színház. A Pákozd 1848 című zenés játékot a Pákozdi Katonai Emlékparkban lehet megtekinteni.

A pálinka kedvelői körében már komoly rangot és hírnevet szerzett magának az Agárdi Pálinkafőzde. Sorra nyerik a rangos versenyeket és mind messzebbre jut el az Agárdon készült pálinka. Egy ideje más nemes italokkal is foglalkozni kezdtek, mégpedig sikerrel.

   Három éve díjnyertes whiskyvel állt elő az Agárdi Pálinkafőzde, most két új párlattal bővült a kínálat, miközben továbbra is a pálinka marad a legfőbb termékük. Az új italokat a főzde múlt heti születésnapi rendezvényén mutatták be, ahol a két új párlat mellett, a legfrissebb whisky is debütált – írta az Agrárszektor.hu.

Az ember ahogy idősödik és igyekszik meghosszabbítani a viszonylagosan egészségen eltöltött éveit, sokszor hallgat az orvosa mellett a barátok, szomszédok, családtagok tanácsaira is. Sokan javasolják, hiszen ők is így tesznek, hogy egy bizonyos kor felett a szív egészsége érdekében érdemes rendszeresen aszpirint szedni. Vagy mégsem?

   A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincs a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát – figyelmeztetnek a kutatók.

Élvezzük a szeptemberi meleget, s bár a hajnalok és esték már hűvösebbek, a nappali hőmérséklet jószerével a nyarat idézi. Mondhatnánk, hogy nincs ebben semmi rendkívüli, volt már ilyen, ha nem tudnánk, nem tapasztalnánk, hogy ebben a mind erősebb klímaváltozásnak is szerepe van.

   Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most – írta a Magyarmezőgazdaság.hu. Míg a 70-es években a hőségnapok száma, amikor a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot, nem haladta meg a tízet, addig a 2000-es években 35-40-nél több ilyen is volt egy nyári szezonban.

Nagyon hozzánk nőtt, megszoktuk, sőt olykor fel is vagyunk háborodva, ha vásárláskor az eladó nem pakolja egy műanyag zacskóba mindazt, amire a boltjukban költöttünk, pedig a műanyag zacskó ma az egyik legnagyobb környezetkárosító, hiszen igen nagy mennyiségben kerül szemétbe és miután nehezen bomlik le, az élővizeinkbe, állatainkba, majd mikrorészecskéi a tápanyaggal, ivóvízzel belénk.

   A műanyag zacskókat egyre több ország tiltja be és hamarosan Magyarország is csatlakozhat hozzájuk. Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Nem tudni pontosan, hogy a magyar emberek egészségének óvása, vagy a költségvetési bevételek növelése-e a cél, de tény, hogy januártól igencsak mélyen zsebébe kell nyúlnia annak, aki pálinkát, vagy likőrt akar venni. Ajándékba is jobb lesz majd virágot vinni, mint egy üveg finom italt.

   Literenként mintegy kétezer forinttal, vagyis 30-40 százalékkal drágulhatnak jövő januártól a pálinkák és a keserű likőrök a magyar boltok polcain. A várható drasztikus áremelkedés oka, hogy e két termékkategóriára is kivetették a népegészségügyi termékadót (NETA) – tudta meg az Agrárszektor.hu.

Tök jó gárdonyi hír címen írtunk két éve arról, hogy a tóparti kisvárosban Keszler László egy 152 kilós tököt termelt, és a hatalmas tökök termesztője idén is csúcsokra tör.

   A másfélmázsás tökkel a gárdonyi hobbikertész akkor elnyerte a rácalmási és az őrségi tökfesztivál fődíját is és igazából csak ezután kezdte komolyan venni a töktermesztést – írta a Blikk.hu.

Bár a Velencei-tó térségében is vannak mezőgazdasággal, szőlészettel, bortermeléssel foglalkozó vállalkozások, a térség közel sem ezekről, sokkal inkább a turizmusáról híres. Ennek ellenére Gárdony adott helyet a Magyarország Legszebb Birtoka verseny díjátadójának, amelyet második alkalommal tartottak meg.

   Az elismerést ezúttal a dombóvári Agrár-Béta Kft. vehette át szombaton a tóparti városban. A fődíj mellett kihirdették az állattenyésztő, gyümölcstermesztő, szántóföldi növénytermesztő és kistermelői családi birtok, a kertészet, szőlészet-borászat és a precíziós gazdálkodás kategóriák győzteseit, valamint a közönségdíj nyertesét is – írta az Agrotrend.hu.

Egy kicsit már korosabbnak kell lennie annak, aki még emlékszik „A tej élet, erő egészség”, vagy az „Erő, izom, tejet iszom” szlogenekre és társaikra, amelyekkel a XX. század második felében tejívásra, tejtermékek fogyasztására serkentették a magyarokat. S bár manapság ezek a jelmondatok meglehetősen naivnak tűnnek, mint kiderült, volt bennük igazság.

   A The Lancet című brit orvosi folyóiratban ismertetett nagyszabású, 21 ország több mint 130 ezer lakosának adatait feldolgozó kutatás szerint napi három adag tejtermék fogyasztása összefüggött a szív- és érrendszeri megbetegedések és a halálozás alacsonyabb arányával azokhoz képest, akik ennél kevesebbet tejterméket fogyasztottak.

A fiatalabbak körében erősen tartja magát a vélemény, miszerint az idősek lemaradtak a technikai fejlődésben, nem értenek az új technológiákhoz, sőt nem is akarják megtanulni a szinte naponta megjelenő elektronikus kütyük, informatikai eszközök használatát. Ez egyre inkább nem igaz, bár tény, hogy idősebb korban az ember már nehezebben tanul újat.

   Mindennek ellentmond az a felmérés, amelyet a Doro senior-telefon gyártója készíttetett és amely szerint az európai lakosok körében háromból két idős ember kifejezetten érdeklődik az új technológiák iránt, különösen, ha az biztonságérzetüket javítja. Minderről a Computerworld.hu írt.

Az internetet úgy ismertük meg és sok hibájával együtt úgy fogadtuk el, mint a szólás- és közlés szabadságának világméretű fóruma. Bár sok portálnak vannak moderátorai, akik a bántó tartalmakat kigyomlálják a világhálóról, jószerével mégis mindet meg lehet írni, fel lehet tölteni a netre. Nos úgy tűnik, ha a politikusok rosszul döntenek ezt a feltétlen szabadságot Európában el lehet majd felejteni.

   Nagy többséggel megszavazta a vitatott szerzői jogi szabályozási tervezetét szerdán az Európai Parlament plenáris ülése. A képviselők 438:226 arányban fogadták el a javaslatot, amelynek első változatát júliusban még elutasították, és amely egyesek szerint a számítógépes világháló cenzúrázásához vezethet.

Szinte nincs is olyan magyar család, vagy baráti kör, ahol valaki ne küzdene éppen a rák valamelyik fajtája ellen. E téren a világ élvonalába tartozunk, az okok még a szakembereket is megosztják, de azért a helytelen táplálkozásunk, mozgásszegény életmódunk, a dohányzás, alkoholfogyasztás és a közéleti, munkahelyi, magánéletbeli stressz nagy valószínűséggel idézheti elő a daganatos megbetegedéseket.

   A Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) 2018-ra 18,1 millió új rákos esettel számol, s becslései szerint a daganatos betegek közül 9,6 millióan meg is fognak halni. Minden 8. férfi és 11. nő halálát rák okozza az idén. Magyarország sajnos e téren a legrosszabbak között van, a szervezet jelentése szerint a leginkább érintett országok ugyanis az Egyesült Államok, Magyarország, Dánia, Kína és Új-Zéland – írta az Euronews.com.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, az Európai Unió végre foglalkozni kezdett sok uniós polgár kívánságával, vagyis a tavaszi, őszi óraátállítások eltörlésével. Az, hogy e téren is megoszlanak a vélemények, nem meglepetés, ahogy az sem, hogy azért a többség télen-nyáron egy időzóna mellett tenné le a voksát. Na de melyik legyen az?

   Az augusztus végi EU-s konzultáció során a magyar szavazók közül 90 százaléknyian, azaz tízből kilencen az óraátállítás ellen tették le voksukat, de azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a nyári vagy téli időszámítás lesz-e a befutó. A hivatalos statisztikák szerint a magyarok óraátállítás-ellenessége az 5. legmagasabb elutasítottságot jelenti az EU 28 tagállama közül. A Pénzcentrum.hu foglalta össze az uniós véleménynyilvánító szavazás adatait.

Meglehetősen sűrűn jelennek meg statisztikai adatok arról, hogy Magyarországon milyen lendületesen nőnek a fizetések, és hogy egyre kevésbé lesz érdemes külföldre menni dolgozni, hiszen itthon is jól lehet keresni. Aztán persze egy másik statisztákából gyorsan kiderül, hogy a hazai bérek még csak köszönőviszonyban sincsenek a nyugatiakkal. Ez igaz a pedagógusi jövedelmekre is.

   Megjelent kedden a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet, az OECD Education at a Glance című jelentése a szervezetbe tartozó tagországok oktatási rendszereiről, amelyről a Qubit.hu írt elemzést. A cikkből és az adatok sorából ezúttal a tanárok fizetésére vonatkozó részt emeltük ki.

Nagyjából a legtöbben úgy használják – és olyan hiányát is érzik, ha nincs náluk – okostelefonjukat, mintha az testük szerves része lenne. Napjaik minden pillanatában velük van, óránként számtalanszor előveszik, telefonálnak, interneteznek vele és közben nemigen gondolnak arra, hogy ez is egy, ráadásul mind hatékonyabb támadási felület velük, adataikkal szemben.

   Az ESET internetes biztonsági cég szakértői szerint, ha mobilunk rendszeresen túlmelegszik, egyre lassabban fut, és hamar lemerül, valószínű, hogy kriptovalutát bányásznak vele – írta a Computerworld.hu.

A második világégést követő néhány évtizedben hála a nagyon olcsó közkönyvtáraknak és a könyvek alacsony árának, divat volt az olvasás. A televíziózás elterjedésével sokan váltottak át a könyvek olvasásáról a képernyő nézésére, majd a számítástechnika, internet, okostelefon tömeges elterjedésével – bár a neten is sokat kell olvasni – a könyvek olvasása már egy egyre szűkülő réteg hobbijává lett.

   Egy negyven évet (1976–2016) felölelő amerikai tanulmányban a kutatók a fiatalok médiafogyasztását vizsgálták. A digitális média használata 2006 óta növekszik drasztikusan, tíz év alatt megduplázódott, és már napi hat órát tesz ki átlagban egy fiatal életében – írta a Ténygyár.hu.

Főleg a kutyások szokták kedvencük életkorát átszámolni emberi évekre, de nyilván van hasonló számítás a macskák esetében is. Ezek időnként változnak, ahogy az emberi életszakaszok megnevezése is. Mostanában nálunk embereknél a 60 és 75 év közöttiek már csak az idősödők kategóriájába tartoznak a 75 és 90 év közöttiek az idősek, míg efelett vannak a nagyon idősek. A közelmúltban magyar kutatók vizsgálják a kutyák életszakaszait, öregedését.

   Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon a kutatók az ELTE Etológia Tanszékén, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események – olvasható az ELTE összegzésében.