Elvitte a lekvárunk felét a fagy
Valószínűleg nem állunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, hogy idehaza a lekvárok, dzsemek közül a sárgabarack a legkedveltebb. Ha belegondolunk, hogy szüleink, nagyszüleink miből tették el a legtöbbet télre, vagy mit kaptunk reggelire, uzsonnára a vajas kenyérre, akkor most szomorúak lehetünk, mert az idei termésből kevesebb lesz majd a baracklekvár.
Idén várhatóan gyenge lesz a kajszibaracktermés, és az augusztus közepéig tartó szezonban, a március eleji fagyok miatt, az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek kevesebb mint felét takarítják be a gazdák – derült ki csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által a Fejér megyei Tordasi Fajtakísérleti Állomáson tartott kajszi fajtabemutatón.
Az agrárkamara közleménye szerint a fajtabemutatón ismertették, hogy a legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban keletkeztek, ahol teljes mértékben megsemmisült az idei kajszibaracktermés. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a szezonban, más gyümölcsökhöz hasonlóan, a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetők voltak a korai fajták.
Elmondták, hogy a termőterület az utóbbi években enyhén, folyamatosan nő. A magyar kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található, ennek mintegy harmadán a gönci magyar kajszi fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.
A magyar kajszibaracktermés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. Magyarország az elmúlt években mintegy 3,5 ezer tonnát exportált friss kajsziból, amelynek jelentős része az osztrák és német piacra került – olvasható a közleményben.







