Mindmáig az egyik, ha nem a legismertebb magyar író, művei szórakoztatóak, időt állók, könnyen olvashatók. Még azok is szívesen lapoznak bele valamelyik regényébe, akik inkább a tévé, vagy az internet lehetőségeit részesítik előnyben olvasás helyett.

   Sohase derül ki, hogy Rejtő Jenő mi mindent alkothatott volna az emberiség üdvére, hiszen még nagyon fiatal volt 75 évvel ezelőtti meggyilkolásakor. A munkaszolgálatra hurcolt író 1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai Jevdokovóban – írta az MTVA Sajtóadatbank portréja alapján az Euronews.com.

   Reich Jenő néven született 1905. március 29-én, Budapesten, apja nyomdai tisztviselő lett. A Kertész utcai polgári iskolából kicsapták, mert szájon vágta zsidózó tanárát. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de statisztálásnál többre nem vitte, mert egyszer leejtette a híres színészt, Törzs Jenőt. Színi tanulmányait Berlinben, Max Reinhardtnál folytatta, közben lovakat csutakolt az ügetőn.
   Ezt követően vándorútra kelt, Hamburgban dokkmunkás volt és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos, dolgozott vándorcirkuszban és járt Afrikában is, az azonban vitatott, hogy az idegenlégióban szolgált-e.
1930-ban kölcsönkért pénzből tért haza Olaszországból, itthon nyelveket tanított és írni kezdett. Salamon Béla ajánlotta be a Teréz körúti Színpadhoz, ahol házi szerző lett. Az Aki mer, az nyer című zenés darabját 150-szer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével, Úrilány szobát keres című színművéből pedig film is készült.
   A szakadatlan munka és közben rengeteg kávé, cigaretta és stimuláló szerek azonban felőrölték az idegeit, 1939-ben két hónapot szanatóriumban töltött. A zsidótörvények miatt élete utolsó éveiben már csak más neve alatt, „négerként” dolgozhatott. Az Egyedül vagyunk című nyilas lap 1942-ben lényegében feljelentette, hogy zsidó létére még kávéházban írogat és munkaszolgálatra sem hívták be. A behívó hamarosan megérkezett. A nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba.
   1943. január 1-jén halt meg, az ukrajnai Jevdokovóban; beteg, legyengült szervezete nem bírta ki a szörnyű körülményeket, egyes források szerint halálra fagyott. Állítólag még halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Mindössze harmincnyolc éves volt.
   Rejtő Jenőnek mintegy 120 jelenete maradt fenn, ezek javát Tévedésből jelentik címmel adták ki 1988-ban. Bár darabjait játszották, regényei sikeresek voltak, volt olyan hónap, amikor 2000 pengőt keresett, bohém életmódja és kártyaszenvedélye miatt mégsem volt soha pénze.
   Zsenialitása regényeiben mutatkozik meg igazán, megújította az úgynevezett ponyvairodalmat. Egy „tízfilléres” regénnyel akár két nap alatt végzett, majd a Nova kiadó pengősregényeit írta. Egy szerződésben kéthetente egy 120 oldalas regény megírását vállalta, amit teljesített is, noha aprólékosan, a szövegen sokat javítva dolgozott. A Nova elvileg külföldi irodalmat adott ki, innen ered a P. Howard írói álnév. Legnépszerűbb könyvei: A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány.
   Ő az egyetlen ponyvaíró, akit az irodalomtörténet is értékel. Igaz, csak utólag, saját korában alig említették, bár az olvasók egymás kezéből kapkodták ki köteteit. A második világháború után a hivatalos kultúrpolitika sokáig nem vett tudomást róla, könyvei csak 1960 után jelenhettek meg, azóta viszont nem csökken népszerűsége. Regényei angol, bolgár, cseh, észt, finn, francia, német, olasz, örmény, román és szlovák nyelven is megjelentek. Műveiből több film is készült – olvasható az MTVA Sajtóadatbank portréjában.