Nagy valószínűséggel igen kevesen ismerik mifelénk a rizsparéjt, más néven a quinoa-t, amely Dél-Amerikából származik és teljes értékű fehérjeforrás, kilenc olyan aminosavat is tartalmaz, amelyet a szervezet magától nem tud előállítani.

   A jövő globális élelmezési kihívásaira a múltban kell keresni a megoldásokat. Ősi kultúrák növényei, mint a rizsparéj, könnyen lehetnek a húsfogyasztás alternatívái. Az olaszországi Casertában, a Protein2Food projekt keretében gabonákkal kísérleteznek – olvasható az Euronews.com hírportálon.

   A portál cikke szerint a fejlett világban a fehérjeszükségletünket mindeddig főként állati fehérjékből pótoltuk. Az élelmiszer-szükséglet növekedésével a jövőben szükségünk lesz alternatív forrásokra és ezek a gabonafélék, köztük például a rizsparéj, alkalmasak lehetnek a kiváltásukra, a tápértékük ugyanis megközelíti a húsokét.
   Táplálkozásunk során húsokat eszük, amelyek ízletesek, de az állattartáshoz, vagyis a húsok előállításához indokolatlanul nagy területeken kell takarmányt termeszteni, és ezzel összefüggésben rengeteg vizet használunk az öntözésükhöz, tízszer többet, mintha növényi fehérjét állítanánk elő.
   A kísérlet alá vont növényeknek az összetétele, az aminosav tartalmuk olyan, hogy még alacsonyabb fehérjetartalom mellett is képesek biztosítani a magas tápértéket.
   A programhoz csatlakozó uniós országokban azt kutatják, hogy melyek azok a gabonafajták, amelyekkel helyettesíteni tudjuk a húsfogyasztást, különös tekintettel az európai időjárási és talajviszonyokra. A rizsparéj elég jól viseli a különböző időjárási és környezeti változásokat, Dél-Európának azon a részén jellemző csapadékhiányt.
   Az ercolánói Nemzeti Kutatóközpontban háromdimenziós modellek segítségével elemzik a növények tűrőképességét. A termelékenység, a minőség szempontjából ugyanis fontos tudni, hogy ezekben a gabonákban mekkora lehetőség van. A termelő, a gazdálkodó számára az a fontos, hogy egy gabona jó hozammal teremjen. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a fogyasztó, aki majd megeszi, mit szeret. A termék alkalmas-e arra, hogy helyettesítse a húst.
   A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fogyasztók számára jelenleg ismeretlen a rizsparéj, de ha például hüvelyesekkel együtt főzzük, akkor finom levest lehet belőle készíteni.
   Az állati fehérjéről növényi fehérjére való átállás javíthatja a biológiai sokszínűséget és az emberi életminőséget. Összességében pedig óriási hatással lehet a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére – írta az Euronews.com.