Kellemetlen hónap a január, nagyon rövidek, többnyire igen hidegek a napok, az emberek hangulata is borús emiatt. A hideg különben sincs túl jó hatással az ehhez nemigen szokott emberekre, betegségek sora is felütheti fejét, a balszerencsések pedig ilyentájt fejezik be földi pályafutásukat.

   Januárban halnak meg legtöbben szív-és érrendszeri megbetegedésekben. A tudósok már régóta kutatják, mi lehet a háttérben, és úgy tűnik, most sikerült megfejteniük a rejtélyt – számolt be a Theconversation.com cikke nyomán a Dívány.hu.
   Eddig úgy gondolták, hogy valamilyen módon a hideg is hozzájárul a sok halálesethez, de úgy tűnik, ennél összetettebb jelenségről van szó. Az Észak-Kaliforniai Egyetem kutatói megvizsgálták az 1985 és 1996 között történt Los Angeles-i haláleseteket, itt ugyanis köztudottan enyhék a telek, és a napi átlagos középhőmérsékletben sincs nagy kilengés az egész évet tekintve. Ennek ellenére azt találták, hogy januárban háromszor annyian haltak meg szívinfarktusban, mint az év többi hónapjában.
   A kutatók ezután 1,7 millió halálesetet vizsgáltak meg a 2005 és 2008 közötti időszakból hét amerikai, hideg és meleg régióból vegyesen. Az adatokat összegezve ismét ugyanarra az eredményre jutottak, vagyis hőmérséklettől függetlenül mindenhol januárban volt a legtöbb szívinfarktus. Ezzel megegyező tendenciát mutatott a világ számos pontján végzett felmérés is: többek között Angliában is télen csúcsosodott a szív-és érrendszeri betegségek okozta elhalálozás.
   A légszennyezés sem állandó, a nitrogén-dioxid szintje például januárban legmagasabb a nagyvárosokban, Londonban pedig annyira súlyos a helyzet, hogy 2015-ben és 2016-ban az év első hét napján elérték az éves határértéket. És sajnos úgy tűnik, az is elég, ha csak egy rövid ideig vagyunk kitéve a káros, szennyező anyagoknak. Ezek a szívinfarktus és a stroke esélyét úgy növelik, hogy a tüdőn keresztül bejutnak a véráramba, ahol gyulladásos reakciót váltanak ki, ami pedig vérrögök kialakulásához vezethet, ráadásul nő miattuk a rossz koleszterin (LDL) aránya is.
   A kutatók összefüggést fedeztek fel az influenza és a szív-és érrendszeri megbetegedések között. Az influenza vírus gyulladást okoz és a fertőzés miatt zsíros lerakódások keletkezhetnek az érfalakon, ezek pedig artériás szűkülethez vezetnek, ami a szívinfarktus egyik legfőbb oka. Az influenza elleni védőoltás viszont bizonyítottan csökkenti a súlyos kimenetelű érrendszeri katasztrófák kockázatát. Az influenza mellett a szív-és érrendszeri megbetegedések rizikófaktorai közé tartozik még: a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és az alacsony D-vitamin szint, és állítólag ezeknek is van szezonális ingadozása.
   Az is kiderült, hogy ezek a rizikófaktoroknak nemcsak évszakfüggőek, de a napszak is számít. A kutatások azt mutatják, hogy reggel és késő este a legmagasabb az esély a tragédiára. A magyarázat a szervezet belső órájában keresendő, amelynek megzavarása szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet. Egy kutatás szerint például az óraátállítást követő hétfőkön 24 százalékkal ugrott meg az infarktusok száma egy-egy átlagos hétfőhöz viszonyítva, de az alváshiány is növeli a szívroham kockázatát, a gyógyulást viszont késlelteti, ha többet alszik a beteg a kelleténél.
   Mindent egybevetve januárban a szívinfarktus kockázati tényezői összegződnek, amely több tragédiához vezet. Védekezni pedig úgy lehet a kockázatok ellen, hogy vastag, meleg kabátot ajánlatos viselni, eleget kell aludni, és fel kell tölteni és D vitamint kell szedni, vagy ebben gazdag élelmiszereket fogyasztani, továbbá a lehető legkevesebbet szabad a forgalmas utakon tartózkodni, ahol nagy a légszennyezettség – írta a Theconversation.com.