Többségünk vonzódik hozzájuk, látványuk, kecses mozgásuk, okosságuk elbűvöli az embereket. Lehet, hogy rokonok vagyunk?

   A delfin és az emberi agy hasonlóságai azt bizonyítják, hogy a két faj jóval közelebb áll egymáshoz az eddig feltételezettnél, illetve arra is utal, hogy a méret nem minden.
   Egy új tanulmány szerint egyes genetikai jegyek, a nagy agy és a komplex észlelés konvergens evolúciójához vezettek néhány fajnál, beleértve a delfint és az embert. Ennek során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.
   - Jó ideje felismertük, hogy a delfin egyike a legintelligensebb emlősöknek, és sok olyan dologra képesek mint a nagy majmok. Van énképük, képesek a kommunikációra, az utánzásra és a kulturális átörökítésre – mondta a tanulmány vezetője, Michael McGowen, a detroiti Molekuláris Gyógyászati és Evolúciós Központ kutatója.
   A kutatók kilenc fajt hasonlítottak össze. A vizsgált fajok, a tehén, ló, kutya, egér, elefánt, oposszum, kacsacsőrű emlős, csirke és az ember közül a delfinek leginkább a tehenekkel rokoníthatók. A két faj 70 millió évvel ezelőtt vált ketté. A hasonlóságok azonban a delfinek, az ember és az elefántok között a legszembetűnőbbek. Mindhárom fajt nagy agy és intelligencia jellemzi.
   A tudósok a metabolikus evolúció molekuláris jeleit is felfedezték, ami egy csirke-tojás jellegű kérdést vet fel. Melyik volt előbb, a nagy agy, vagy az anyagcserében bekövetkezett változás? McGowen az utóbbira szavaz. Felfedezték továbbá, hogy a delfinek rendelkeznek az emberi szellemi rendellenességekben és alvásban közreműködő génekkel. Az előbbi segít megmagyarázni a delfinek intelligenciáját és elképesztő kognitív képességeit. Az alvás esetében a tudósok megállapították, hogy egy bizonyos gén, ami az éberségben játszik szerepet, megváltozott a delfineknél.
   - A delfinek az alvás egy szokatlan formáját gyakorolják, amely során agyuknak csak az egyik oldala szenderül álomba, ebben az állapotban folytatják az úszást és bizonyos fokon a tudatuk is működik – mondta McGowen.
   A kutatók munkája megerősítheti azt az állítást, hogy a delfinek a világ második legintelligensebb állatai. – Ha a viszonylagos agyméretet vesszük az intelligencia mércéjének, akkor meg kell állapítanunk, hogy a delfin a modern ember után a legintelligensebb faj – állapította meg Lori Marino, az ugyancsak amerikai Emory Egyetem viselkedés biológusa, hozzátéve, hogy az elefántokkal kapcsolatos eredmények ugyancsak segíthetnek megmagyarázni, hogy ezek a nagy aggyal rendelkező vastagbőrűek miért járnak túl időnként az őket tanulmányozó emberek eszén. Az elefántok általában igen gyorsan kitalálják a feladatokat, figyelmen kívül hagyva az emberi szabályokat, majd csalnak a maximális jutalom érdekében.