Tele a puttonya, nagy a szakálla

Szépen kitisztított cipők az ablakban, izgatott várakozás. Vajon eljön idén is a Mikulás?

   Nem csak a gyerekek várják, de még a felnőttek is sokszor remélik, hogy ellátogat hozzájuk a nagyszakállú, ajándékokkal teli, száguldó rénszarvas szánján.

   A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány a globalizáció hatására megváltozott. Amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább terjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.
   Az ajándékosztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra püspökének népies alakja. A modern magyar néphagyomány szerint december 5-e éjjelén – december 6-a hajnalán – meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik.
   A Mikulás alak eredete egy szegény emberhez vezet vissza, akinek három lánya volt, és akiket megfelelő hozomány híján nem tudott férjhez adni. Így félő volt, hogy hajadonok maradnak és prostitúcióra kényszerülnek. Miklós myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába.
   Szent Miklós fenti legendája és december 6-iki egyházi ünnepe folytán terjedt el a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros csomagot tesz a jeles napon.
   A Miklós-napnak komoly hagyománya van Magyarországon is. A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, december 6-án. Nem ismert, hogy a népszokás mikor került pontosan Magyarországra, de a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól.