Aki sokat néz tévét, előbb, vagy utóbb láthat olyan filmet, amelyben a főhős, vagy egyik-másik szereplő kutya helyett disznót tart házi kedvencként. Mint egy kutatásból kiderült, tulajdonképpen nem is véletlenül, a disznók ugyanis nagyon okos és nevelhető állatok.

   Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé – derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából, amelyről az MTI számolt be.

   Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatában családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.
   Mint azt a kutatók közleményükben írták, a kutyákról tudható, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák – tették fel a kérdést a kutatók, akik egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését hasonlították a kutyáéhoz.
   Dr. Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője szerint a házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban, ezért 2017.ben elindították az ELTE TTK Etológia Tanszékén a Családi Törpemalac Programot. Az állatok családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között.
   A kutatók szerint a két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van. A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak. A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel, ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében – áll a tanulmányról beszámoló közleményben