Elsősorban az állampárt képviselőinek szavazataival elfogadta a parlament a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, illetve az ehhez társuló rendkívüli jogrendet is. Ma nulla órától rendeleti kormányzás van érvényben Magyarországon. De hogy mit is jelent mindez, sokan nem tudják.

   A most elfogadott törvény a veszélyhelyzet idejére teszi lehetővé, hogy a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozzon az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében – írta az Infostart,hu.

   Az új jogszabály szerint a kormány ezt a jogkörét – a törvényben meg nem határozott időtartamra – szükséges és arányos mértékben a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, elhárítása céljából gyakorolhatja.
   A törvény elfogadásával egyidejűleg kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.) is a járványügyi védekezés akadályozásával, valamint a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozással.
   Az, aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására, meghiúsítására, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
   A Btk. kimondja ezen túl, hogy aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében elrendelt, illetve a járvány idején elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Csoportos elkövetésnél egytől öt évig, halált okozó bűncselekmény esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés. Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
   A jogszabály hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt – olvasható az Infosatrt.hu összefoglalójában.
   A rendeleti kormányzásnak van történelmi előzménye Magyarországon. A legkorábbi, ahogy a 24.hu írta, az volt, amikor Mária Terézia a háborúk miatt több hadiadót akart kivetni, de a nemesség a kért egymillió helyett csak 700 ezer forint hadiadót volt hajlandó megajánlani. Mária Terézia válaszul áttért a rendeleti kormányzásra, többé nem hívta össze az országgyűlést, minden kérdésben maga döntött, és rendeleti formában vezette be azokat.

.