Évek óta arról kell hírt adnunk, hogy csökken a születések száma az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon is. S bár hazánkban szülési kedvet növelő intézkedéscsomagot jelentettek be a közelmúltban, csak remélni lehet, hogy az ezzel elérhető pénz megnöveli majd a családok gyermekvállalási hajlandóságát.

   Csökkenő születésszám és gyerekvállalási kedv jellemzi egész Európát. Ez derül ki az Eurostat tegnap megjelent, 2017-es összehasonlító adataiból. A magyar termékenységi ráta a középmezőnyben található, kicsivel átlag alatti – írta a Portfolio.hu az Eurostat, az Európai Bizottság egyik főigazgatóságának adatai alapján.

   2017-ben 5 millió 75 ezer gyerek született az Európai Unióban, mintegy 73 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A termékenységi ráta egy éve alatt 1,6-ről 1,59-ra csökkent. Egyébként a ráta 2010 óta, amióta összehasonlító adatok rendelkezésre állnak 1,6 körül mozog, vagyis tartósan elmarad a népességfenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől – jegyezte meg az Eurostat.
   Az alacsony születésszám egyik oka a kései gyerekvállalás, átlagosan 29,1 éves korukban szülik meg első gyermeküket az európai nők. Ez az életkor fokozatosan emelkedik, Dél-Európában már 30 év felett van.
   A legmagasabb termékenységi rátát 1,9 gyerekkel továbbra is franciák mondhatják magukénak, viszonylag magas értékek mérhetők Svédországban (1,78), Írországban (1,77), Dániában (1,75, illetve az Egyesült Királyságban (1,74). Nagyon alacsony a gyerekvállalási kedv Máltán (1,26), Spanyolországban (1,31), Olaszországban és Cipruson (1,32-1,32). A magyar 1,49-es érték a középmezőnyben van, kicsivel átlag alatt – erül ki az Eurostat adataiból, amelyet a Portfolio.hu ismertetett.