Azt az ügyvédek, bírók mellett egyelőre csak a peres ügyekkel foglalkozni kényszerülő polgárok tapasztalják, hogy a januárban életbe lépett új polgári perrendtartási rendelkezések oly módon nehezítették meg a peres eljárásokat, hogy az ügyvédek ódzkodnak pereket indítani. Hamarosan azt is megtapasztalhatják az emberek, hogy milyen nehéz lesz közigazgatási ügyekben pert nyerni.

   A közigazgatási jogviták rendezésére a parlament által elfogadott törvény értelmében önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

   A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok bírói az egységes bírói kar tagjai lesznek, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval. A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.
   A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket. Ai igazságügyi miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására – áll az MTI hírében.
   Az alig több mint egy év múlva működését megkezdő közigazgatási bíróságoknál indíthat pert az, akinek vitatja adódik az adóhivatallal, rendőrséggel vagy önkormányzattal. Sok más mellett az új közigazgatási bíróságok döntenek majd például adó-, építési ügyekben, ahogy minden egyéb, az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdés is itt dől majd el.