Megint napvilágot láttak azok az adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy míg a világ egyik fele éhezik, a másik igen pazarlóan bánik az élelmiszerrel. Ezúttal a tejtermékekről derült ki, hogy mennyi kerül szemétbe és ha csak arra gondolunk, hogy számtalan éhes száj várná ezeket, vagy arra, hogy a tejelő marhák által kibocsátott gázok is felelősek a klímaváltozásért, akkor bizony van miről gondolkodnunk.

   Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt – derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

   Az intézmény munkatársa, Peter Alexander szerint nagyjából 55 millió tonnányi tejtermék még a boltokba kerülés előtt megromlik, vagy kárba vész a tejgazdaságokban, illetve a belföldön, vagy külföldre való szállítás közben – írta a The Guardian című brit napilap honlapja. A professzor számításai szerint csaknem 60 millió tonnányi tejtermék a kiskereskedők, közvetítők és a fogyasztók révén kerül a szemetesekbe évente.
   Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a fejlődő országok jelentős részében a tárolási és szállítási nehézségek miatt nagyobb százaléknyi tejtermék vész kárba a tejgazdaságtól a boltig tartó szakaszon, mint a gazdaságilag fejlettebb országokban. Ománban például a termékek 15 százaléka nem jut ki a gazdaságokból, míg Svédországban ugyanez az arány 0 százalék. A fejlettebb országokban, mint például Nagy-Britanniában, kiskereskedői és fogyasztói szinten vesznek kárba a tejtermékek. Az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég szerint a szigetországban termelt élelmiszerhulladék egyötöde tejtermék.
   Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint a tejtermék-előállítás gyorsan növekszik világszerte. A legnagyobb növekedést India, Kanada, Hollandia és Írország produkálta az elmúlt négy évben. Néhány elemző szerint az éves globális tejtermék-veszteség akár 30 százalék is lehet az olyan tényezők figyelembevételével, mint a külföldi piacok elárasztása a termékekkel, a tej állateledelként való hasznosítása és az emberi túlfogyasztás.
   Nagyjából 82 millió tonna tejet használnak fel évente a haszonállatok etetéséhez világszerte. Az elemzők egy része erre is pazarlásként tekint, mivel a tehéntej kevesebb energiát és fehérjét tartalmaz, mint a takarmányok. Alexander 67 millió tonnányi tejveszteséget ír a haszonállatok etetésének számlájára. Számításai szerint továbbá évente 53 millió tonna tej vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal többet fogyasztanak belőle.