Rémtörténetek sokasága kering a hazai sürgősségi ellátással kapcsolatban, nem mintha például a fejlettebb államok némelyikében ez másként lenne. Ha az idevonatkozó bejegyzéseket keresve az interneten szörfözünk, láthatjuk, időről időre bejelentették a mindenkori illetékesek, hogy rövidül a sürgősségi ellátásra várakozás ideje. Aztán mégsem.

   Most egy újabb szabályozás tervezetéről értesült a Népszava.hu. Ha ellátást nem is, de január elsejétől az első döntést a sorsáról már öt percen belül megkaphatja a beteg a sürgősségi osztályokon, legalábbis ezt tartalmazza a kabinet által már tárgyalt javaslat.

   A múlt hét csütörtökén derült ki, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól.
   A lap birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal. A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell az intézmény informatikai rendszerébe. (A Népszava megjegyzése: az a papírból nem derül ki, hogy erre a fázisra hány perces várakozás a megengedett.) Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel érkezetteknek öt, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az osztályozáson. Ezt az úgynevezett triage (kiejtve: triázs) szakemberek, vagyis erre a feladatra speciálisan kiképzett diplomás ápolók végzik majd, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók.
Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót ad, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti az illetőt állapota osztályozásra.
Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert estig dolgoznak és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Olykor a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire. A fennmaradó negyven százaléknyi sérültnek, betegnek – az erről készült koncepció szerint – legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia – derül ki a Népszava.hu információiból.